Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Jelenleg a magyar sertésállomány mintegy 7,5 millióra tehető - ebben benne vannak a háznál, saját vágásra tartott állatok is -, ami csaknem 1 millió darabbal több a két évvel ezelőttinél. 1998 végén úgy tűnt, hogy a hazai sertéshústermelés drasztikusan visszaesik, mivel termékeinek mintegy 50 százaléka általában külföldön talál vevőre s a legnagyobb felvevőpiacról, Oroszországból az európai, kanadai és egyesült államokbeli exportőrök szinte teljesen kiszorították a magyar árut. Az még a megnövelt támogatással sem volt versenyképes, ezért kénytelen-kelletlen új piacok után kellett nézni. Az elmúlt év elején a kivitelt kelet-ázsiai országokba, Dél-Koreába, majd később Japánba irányították át. (Erre annak nyomán nyílt lehetőség, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ezen országok illetékes hatóságaival már korábban állat-egészségügyi megállapodásokat kötött.)
Nem várt kedvező fordulatot jelentett, hogy a kelet-ázsiai térségben a kereslet rendkívül gyorsan felfutott, s a magyar kivitel tavaly már meghaladta a 20 ezer tonnát, idén pedig várhatóan 30 ezer tonna fölé emelkedik. Túlnyomó részben ennek lesz köszönhető, hogy a folyó évben a sertéságazat összes kivitele is számottevően, 20-30 százalékkal, mintegy 110-120 ezer tonnára szökik fel.
A kereslet elsősorban Japánban erős, ami a távol-keleti fogyasztói szokásokkal is összefüggésbe hozható, a magyar sertéshús ugyanis beltartalmi értékei miatt nagyon jól használható a japán konyhában, s ezért a vásárlók a tapasztalatok szerint előnyben részesítik a dán és kanadai áruval szemben. Zádori László szerint ennek következtében a Kelet-Ázsiába irányuló kivitel várhatóan tovább növekszik, s néhány év alatt eléri a 70 ezer tonnát. Ehhez persze elengedhetetlen a jelenlegi támogatási rendszer fenntartása. Az előzőek mellett ugyancsak az állomány bővülésének irányába hat, hogy a hazai vöröshús-fogyasztás idén valószínűleg növekszik - a tavalyi fejenkénti 28 kilogrammról 31 kilogrammra. Ez az elmúlt évek stagnálása után jelentős előrelépés, már csak azért is, mert a sertéshús belföldi fogyasztói ára ebben az évben átlagosan 25 százalékkal nőtt.
Az áremelésnek köszönhetően az ágazat idén nem lesz veszteséges. Noha korábban sokakat óvatosságra késztetett a takarmányok jelentős drágulása, ezt ellensúlyozta a felvásárlási árak erősödése. (Az élő állat kilogrammonkénti átvételi ára január elején még 209 forint, a 48. héten viszont már 286 forint volt - ezt a terméktanács saját forrásból kilogrammonként még 5 forinttal kiegészíti.)
A fentiek alapján Zádori László szerint csaknem kizárható, hogy jövőre csökken a hazai sertésállomány, sokkal nagyobb esély van bizonyos mértékű növekedésre.
Á. A.
