Felmérések szerint Magyar?országon a napi átlagos ká?vé?fo?gyasz?tás két csésze körül ala?kul, s ehhez idén elő?re?lát?ha?tó?an 30 ezer tonna alap?anya?got, kávét használnak fel. (A szak?má?ban ebbe a ter?mék?kör?be so?rol?ják a pörkölt bab- és őrölt kávé, va?la?mint a „tisz?ta” és ke?ve?rék instant kávé mel?lett az instant spe?ci?a?li?tá?so?kat, azaz a cappuccinókat is.) Az értékben 43 milliárd fo?rint?ra becsült for?ga?lom leg?na?gyobb része a pör?költ bab-, il?let?ve a pörkölt őrölt kávék ér?té?ke?sí?té?sé?ből szár?ma?zik. Előb?bi?ek hoz?zá?ve?tő?le?ge?sen a fo?gyasz?tás 10 százalékát, az utób?biak pedig mintegy 70 szá?za?lé?kát teszik ki.
A hagyományos pörkölt bab- és őrölt kávék iránti kereslet egyéb?ként az utóbbi időben stag?nál, ezzel szemben az ins?tant készítmények piaci ré?sze?se?dé?se számottevően emel?ke?dett.
A hazai fogyasztók a rövid, erős kávét kedvelik a leg?in?kább, ám a fiatalabb kor?osz?tály kö?ré?ben egyre nép?sze?rűbb az úgynevezett német, „hosszú” kávé. Ezen ten?den?cia erő?sö?dé?se miatt a ká?vé?ke?ve?ré?kek, így a cappuccinók iránt tovább nö?vek?szik az igény, s ebből ki?fo?lyó?lag az el?kö?vet?ke?ző három évben feltehetően kis?mér?ték?ben az össz?for?ga?lom is emel?ke?dik.
A kávéfogyasztás egész év?ben egyenletesnek mondható, a szezonalitás nem jellemző, bár a karácsony és húsvét előt?ti idő?szak?ban a kereslet szinte va?la?mennyi kategóriában meg?élénkül.
Seres Tibor szerint a ma?gyar piac rendkívül árérzékeny. Ezt támasztja alá, hogy egyrészt az árakat a kávéforgalmazók az elmúlt néhány évben csak az inflációnál kisebb mértékben tudták emelni, másrészt a faj?la?go?san olcsóbb „családi” ki?sze?re?lé?sű termékek piaci ré?sze?se?dé?se fo?lya?ma?to?san emel?ke?dik. A kereskedelmi láncok tér?hó?dí?tá?sá?val az árverseny fo?ko?zó?dott, s még in?kább meg?nőtt annak a veszélye, hogy egy-egy áremelés után a fo?gyasz?tók az olcsóbb ké?szít?mé?nye?ket vá?laszt?ják.
Á. A.
