Néhány hónappal ezelőtt még alig telhetett el egy hét anélkül, hogy legalább egy új, a vegyipari termékek kereskedelmére szakosodott online piac nyitásáról vagy az e-kereskedelem előmozdítására szerveződő szövetség, társaság alapításáról ne tudósított volna a szaksajtó. Egy ennek a témakörnek szentelt amszterdami konferencián több mint 600 ember jelent meg, s az alkalmi megfigyelőnek könnyen az a benyomása támadhatott, hogy az „új gazdaság már a küszöbönáll.
Manapság viszont jobbára arról szólnak a hírek, hogy bejelentett projekteket halasztanak el, s a már meglévő dot.com cégek kivonulnak a piacról. Felmerül a kérdés, hogy mi történt? Csupán három napig tartó csodáról volt szó, vagy a kezdeti eufória után visszatért az egyébként üdvözlendő realizmus? A válaszhoz célszerű megvizsgálni az e-kereskedelem eddigi fejlődési pályáját: sok online piac valóban egyik napról a másikra született, néhány azonban már többéves múltra tekinthet vissza. Noha ezeknek voltak és vannak elszánt támogatóik, attól a hátránytól szenvednek, hogy a cégek többnyire még csak egy járulékos intézménynek, nem pedig elsődleges és alapvető fontosságú kereskedelmi csatornának tekintik őket.
A tavaly sokat emlegetett dátumkrízist, az YK2-t alapjában véve komolyabb zökkenő nélkül vészelte át a vegyipar is, s ez a körülmény végül is növelte a vállalatvezetők bizalmát az információs technológia iránt. Ennek köszönhetően idén tavasszal már gomba módra szaporodtak az online piacok. Ezt követően azonban törvényszerű volt a megtorpanás, hiszen mint majdnem minden technikai újdonság esetében, a gyakorlati adaptáció lassabbnak bizonyult, mint azt az új kereskedelmi forma, fórum apostolai, valamint a média kezdetben állította, sőt el is hitette a gazdasági közvélemény nagyobb részével.
Kudarcról persze nincs ok beszélni, hiszen csupán az történt, ami várható volt állítják az ebben a szektorban vezető szakértőnek számító Andersen Consulting tanácsadó cég részéről. A nagy gondolatok megvalósítását olykor kis lépésekkel kell kezdeni időt kell hagyni ahhoz, hogy az érintettek megszokják az új eszközök használatát és felfedezzék azok előnyeit. E stádium után azonban az óvatossággal már semmi sem nyerhető, de sok veszíthető.
Jelenleg tehát a vegyipari e-piacok tekintetében a hozzászokási, adaptációs időszakot éljük. A felszín nyugodt, alatta azonban a cégek hevesen „lapátolnak, hasonlóan a mozdulatlan víztükrön úszó hattyú lábaihoz fogalmazott egy szakértő.
Egyszóval az e-kereskedelmet nincs miért temetni, az viszont igaz, hogy néhány hónapra még szükség lesz ahhoz, hogy a most folyó tevékenység gyümölcsei beérjenek. Egy év múlva azonban minden bizonnyal nyilvánvalóvá válik, hogy a jelen időszak valóban meghatározó jelentőségű volt a vegyipari e-kereskedelem jövője szempontjából.
(NAPI)
Potori Károly