Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A chicagói határidős piacon a búza decemberi jegyzése a várakozásnak megfelelően kilépett a már két hónapos konszolidációs sávból. A felfelé vezető út azonban meglehetősen rövid ideig tartott. A kritikus napon és az azt követőn is erőteljesen emelkedett az ár és viszonylag nagy volt a forgalom. (Ezzel a fontos árszintek sikeres áttöréséhez szükséges egyik alapfeltétel teljesült. Néhány héttel ezelőtt a K pontnál volt egy sikertelennek bizonyult kitörés, gyér forgalom mellett.) E két "lendületes" nappal pontosan a J-K szakasz 50 százalékos korrekciója következett be. Fontos ellenállási/támasz szintnél különös figyelmet érdemel az áralakulás természete: a következő nap már csillapította a további árszilárdulás iránti várakozásokat - az előző maximumot túlhaladó csúcs, de annál alacsonyabb zárás következett, ami a tipikus fordulónapi kép (reversal day). Nem elhanyagolható körülmény a fordulónap forgalma - minél nagyobb, annál megbízhatóbb a jelzés. Példaként említhető a H csúcs. Az a tény, hogy egy 50 százalékos korrekciótól fordulónappal távolodott el a jegyzés, kétségessé tette az áremelkedés folytatódását. A következő nap megerősítette a gyanút - a korábbi ellenállási szint alatt zárt a piac, tehát lezártnak tekinthettük a kitörést.
Két héttel ezelőtt a kereskedői nyitott kötésállományt vizsgáltuk. Az október 17-i adatok ennek lényeges módosulását mutatják, ami rávilágít az utóbbi kettő-négy hét történéseire. A K mélypont óta a nagyspekulánsok gyorsuló ütemben növelték nettó vevői pozíciójukat, a trendkövető taktika ezt követelte tőlük. A kereskedők csoportja viszont mindvégig nettó eladó volt, sőt az áremelkedés során növelték short pozícióikat. A piaci szereplők egyes csoportjai október közepén a rájuk jellemző irányú és mértékű nyitott kötésállományt tartották - a nagy- és kisspekulánsok nettó vevők, míg a kereskedők nettó eladók voltak. Ez esetben tehát a szokásostól eltérő pozícióra alapuló elemzés nem segít az előrejelzésben.
Az elmúlt tizenöt év tapasztalata alapján a búzapiac jól szembeszökő jellegzetessége egyébként az, hogy a kereskedők márciustól kezdődően nagyjából október közepéig fokozatosan növelik nettó eladási pozíciójukat, feltehetően hedgelés következtében. (A nyitott kötésállomány emiatt mutat sokszor emelkedő tendenciát őszig.) Ezt követően elkezdik azok gyors ütemű visszafedezését ami azonnal érzékelhető a nyitott kötésállomány csökkenésében. A nagyspekulánsok ugyanekkorra általában jócskán nettó vevők, ez alól az idei év sem kivétel. Az ő esetükben szintén kötésállományuk gyors és jelentős mértékű likvidálása a szokásos forgatókönyv. Tavaly némi késéssel november első felében indult meg a nyitott kötésállomány csökkenése, áreséssel párosulva. Ez tipikus likvidációs piacot eredményezett, mindkét csoport a pozíciójának túlsúlyban lévő oldalát faragta le (a nagyspekulánsok nettó eladók, a kereskedők nettó vevők voltak november közepétől a G mélypontig). Jelenleg a búzapiac nyitott kötésállománya rekordmagasságba jutott - egy tendenciájában március óta növekedést mutató folyamat eredményeként. Amennyiben határozottabbá válik a visszaesés, az jelentősebb árelmozdulás előjelének tekinthető.
A jelenlegi helyzetben az áresés kétségtelenül a kereskedőknek lenne kedvező, hiszen csökkenő árszinten kezdhetnék meg korábbi shortjaik visszafedezését. A nagyspekulánsok tetemes nettó vételi pozíciója némi aggodalomra adhat okot az áremelkedésben reménykedők számára, ugyanis a csökkenő árszint a pozícióik likvidálását indíthatja el. A tavaly november-decemberi áresést hasonló okok váltották ki.
HATÓ IMRE
