Az agrártárca el szeretné érni, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) esetében is előlegként kifizethesse a támogatás összegének 40 százalékát. A CIB szakértőinek véleménye szerint azonban az ilyen intézkedésekkel kapcsolatban érdemes eloszlatni a félreértéseket. Mint ugyanis kifejtették, a kereskedelmi bankok nem a támogatás-előfinanszírozásban látják a problémát, a legtöbb esetben az önerő hiánya jelenti az igazi gondot. A pályázók sokszor nem is gondolnak arra, hogy a támogatáson kívüli hányadot saját maguknak kell finanszírozniuk. Nem egy esetben úgy vélik, a bank elfogadja önerőként az elnyert támogatási összeget. Ez azonban egyáltalán nem igaz. A beruházás összköltségének legalább 20 százalékára mindenképpen önerőként tartanak igényt a bankok. Egerszegi Ádám, a TakarékBank igazgatója ezzel szemben éppen azért üdvözli a kezdeményezést, mert így számos esetben biztosítva lenne a vállalkozás kezdőtőkéje, illetve nőhetne a saját erő. Hozzátette, a kifizetés a hitelintézeteknek kevesebb kockázatot jelentene és nagyobb biztosítékot a projekt befejezéséhez.
Az OTP-nél árnyaltan látják ezt a kérdést. A legnagyobb bank szakértői szerint az ügyfél, illetve a projekt megvalósulásának kockázatát alapvetően nem befolyásolja az előlegfizetés, tekintettel arra, hogy támogatásra továbbra is csak a pályázati kiírás szerinti fejlesztések jogosultak, az előírásoknak nem megfelelő beruházások esetében viszont kötelező a támogatás visszafizetése. Az viszont kedvező, hogy a hitelezésben nem kell számolni a támogatás előfinanszírozásával, ami a szükséges hitelösszeget, így némileg a banki kockázatvállalást is csökkenti.
A Budapest Bank (BB) álláspontja szerint a támogatási összeg 40 százalékának szigorú kontroll mellett történő kifizetése határozott lökést adhat a fejlesztések megvalósításának. Így kevesebbe kerülhet a beruházás, a megrendelő-kivitelező kapcsolat pedig megbízhatóbbá válik. Hasonlóan látják ezt a kérdést a K&H-nál. Az agrártárca kezdeményezése segítheti a finanszírozást, ha részben mentesíti a bankokat a beruházás első időszakában a relatíve magas finanszírozási hányadtól, vagyis a beruházási és az úgynevezett támogatásmegelőlegezési hitel együttes folyósítási kényszerétől. Mint hozzátették: ez azt is jelenti, hogy az intézkedés életbe lépése esetén az ügyfél és a bank mellett a hivatal is viseli a megvalósítási kockázatot.
A szakaszos lehívással - mondták el az MKB-nál - a cégek banki hitel nélkül vagy minimális mértékű banki hitellel juthatnának finanszírozáshoz. A megelőlegezés vagy a garancia biztosításának egyik legnagyobb korlátját abban látják, hogy a támogatás folyósításának ellenőrzéséből, illetve utóellenőrzéséből eredő kockázatot a bank nem tudja előzetesen kontrollálni. Mint hozzátették: egy prudens, a bank által elfogadott szakértő kontrollálta folyósítás sem jelent biztosítékot arra, hogy az megfelel a pályázat kiírójának. Ez a lehetőség pedig a támogatás előfinanszírozásának/felülgarantálásának megtérülését/beváltását veszélyeztetheti.
