Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Az elnökváltással várható-e változás a kamara tevékenységében?
- Feltétlenül. A meglévő értékek megtartása továbbra is fontos, de úgy látom, hogy a mezőgazdaságnak és a vidéken élőknek szakmai érvekkel alátámasztott, határozottabb érdekérvényesítés és aktívabb érdekvédelem kell. Az elmúlt évtizedek populista agrárpolitikája nem hozott eredményt, szakítani kell vele, de ehhez az ágazat szereplőit is meg kell még győznünk. A kamarai törvény számos lehetőséget, jogosítványt, eszközt ad a kezünkbe, az utóbbi időben mégsem volt rá példa - bár többször is szükség lett volna rá -, hogy a kamara például a Versenyhivatalhoz fordult volna a tagság érdekében.
A jövőben ezért mindenképp aktívabban szeretnénk együttműködni a hatóságokkal, beleértve az adó-, a vám- vagy épp a munkaügyi és az agrárirányítási szerveket is, ha jogsértést, tisztességtelen piaci magatartást tapasztalunk. Szeretnénk a szaktárcával is szorosabban együttműködni, mindent megtenni az ágazat fejlesztése és hazai piacaink védelme érdekében. Az egyik legsürgetőbb feladat, hogy a gazdasági válság hatásait enyhítsük. Erre jó eszköz lehetne, ha az agrárvállalkozások is részesülhetnének az uniós pályázati támogatások fölhasználása során a negyvenszázalékos előlegben.
- A határozottabb érdekérvényesítés első jelei már látszanak is. A kamara a termelői oldal képviseletében beszállt az élelmiszer termékpálya vitás kérdéseinek napirenden lévő rendezésébe, alaposan meglepve ezzel az oldal szereplőit is.
- Valóban. A kamara azonban nem nézheti tétlenül, hogy a neoliberális kereskedelempolitika tönkretegye, fölszámolja a hazai mezőgazdaságot, illetve az élelmiszeripart. Tagjaink között nemcsak termelők, feldolgozók is megtalálhatók, rájuk is gondolnunk kell. Magyarország alapvetően rosszul kezdett hozzá az élelmiszer-kereskedelem modern formáinak kezeléséhez, most pedig ideje korrigálni ezt. A termékpályakódex kidolgozása jó dolog, de úgyis csak a gyakorlatban derül ki, mennyit ér valójában. Úgy vélem, a legtöbbet a nyilvánosság segíthetne az ágazat szereplőin: ha a fogyasztók is megismernék az ágazat helyzetét, problémáit, és kiállnának a hazai termékek, gyártók mellett.
Mindent persze ez sem old meg, de az utóbbi időben érzékelhetően változott a magyar termékekkel kapcsolatos fogyasztói magatartás, egyre többen keresik ezeket. Ez arra utal, hogy formálható a közvélemény, ezért szeretnénk a jövőben még több figyelmet fordítani a lakosság tájékoztatására, meggyőzésére. Ezzel a hosszabb távú céljainkat is támogatjuk. Mivel nem szeretnénk, ha a magyar agrárium csak alapanyag-termelésre rendezkedne be, a magasan feldolgozott termékek előállításához pedig nemcsak innovációra, de stabil piacokra is szükség van, ezért elsőként a hazai piac megnyerésében és biztosításában szeretnénk támogatni tagjainkat. A fekete- és szürkegazdaság visszaszorítása mellett ebben óriási szerepe lesz a márkázott termékek köre bővítésének, az eredetvédelem erősítésének és a helyi közösségek mozgósításának is. Előbbi érdekében szerintem szükség lenne a törvényesen működő, jelentős közterheket viselő vállalkozások pozitív megkülönböztetésére is az állam, de a társadalom részéről is.
- Hogyan tud ebben segíteni a kamara?
- Többek között a jogalkotásban való közreműködéssel, a jogvédelem terén és az információszolgáltatással, az olykor eltérő termelői, feldolgozói érdekek koordinálásával. A termelői összefogásban rejlő lehetőségeket például már kezdik egyre inkább elismerni és kihasználni a gazdálkodók. Elég csak az Alföldi Tej, a sertéstermelői integráció sikereire vagy épp a pápai húsfeldolgozó megmentésére gondolni. A megfelelő árpolitika kialakításában is támogathatjuk tagjainkat. A kamarai kapcsolatok kihasználásával a piacépítésben is segíthetünk: például a román, az ukrán vagy az orosz piacon történő jobb eligazodásban, a kapcsolatépítésben. Ehhez természetesen újra kell gondolni a szakmai munkamegosztást és erősíteni a műhelymunkát a kamarán belül. Emellett természetesen az előző évben újraszervezett kamarai tanácsadó szervezet tevékenységét is tovább bővítjük. Például ha életbe lép az új támogatási rendszer, az SPS, akkor ennek a gazdákkal való megismertetése, illetve a zökkenőmentes működtetés terén számos újabb feladat vár a kamarai tanácsadókra is.
- Az elmúlt év egyik legmarkánsabb kamarai állásfoglalását az új mezőgazdasági támogatási rendszert, az SPS-t bevezető törvény hozta, amely most normakontrollra vár. Továbbra is kiállnak mellette?
- Igen. Újra megkeressük az Alkotmánybíróságot, ismertetve érveinket és mielőbbi döntést sürgetve. Szerintünk ez a törvény stabilizálná a hazai agráriumot, orvosolná azt a versenyhátrányt, amit a jelenlegi elhibázott birtokpolitika okoz az ágazatnak és a földhasználóknak. Számításaink szerint a földtulajdonosok évi 100 milliárd forint fölötti hasznot visznek ki az ágazatból a földbérleti díjakon keresztül - érdemi teljesítmény nélkül -, miközben az ágazat kettős könyvelést vezető szereplőinek adózás előtti teljes eredménye 2007-ben 68 milliárd forint volt. A törvény lebegtetése helyrehozhatatlan károkat okoz az ágazatnak. A támogatási rendszer megváltoztatása mellett szeretnénk egy új, a realitásokat jobban tükröző és a földhasználók érdekeit jobban képviselő birtokpolitika kialakításában is közreműködni.
