Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kezelhetőek, de nem kielégítőek, alkalmazásuk pedig még okozhat meglepetéseket: a legtöbb hazai növényvédelmi szakember szerint így jellemezhetőek az unió új, a növényvédő szerek használatáról szóló rendeletei, amelyekről nemrég második olvasatban szavazott az Európai Parlament (EP). A döntést márciusban még jóvá kell hagynia az Európai Tanácsnak (ET) is, de azután már alig van mód érdemi változtatásra a végső szövegben. Vagyis nem várható, hogy a Magyarországot leghátrányosabban érintő rendelkezés - ami ellen a magyar agrárdiplomácia és az EP-képviselők is élénken tiltakoztak -, a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló rendeletben az unió három zónára osztása úgy változzon, hogy jobban figyelembe vegye a magyar érdekeket. A besorolást több ország vitatta, főleg a Kelet- és Nyugat-Európát magában foglaló középső zóna - ide tartozik Magyarország is - esetében, mivel tudományosan nehezen indokolható a szövegben a hasonló környezeti, éghajlati adottságokra való hivatkozás.
A növényvédőszer-engedélyezést egyszerűsítő új szabályok értelmében az egyik tagállamban megadott forgalomba hozatali engedélyt valamennyi, a zónába tartozó országban el kell fogadni - ez elviekben gyorsítja és olcsóbbá teszi a folyamatot a gyártóknak és hamarabb elérhetővé teszi az újdonságokat a termelőknek. A koncepció végül annyiban enyhült, hogy az egyes tagok környezetvédelmi, illetve sajátos mezőgazdasági viszonyokra való hivatkozással szigoríthatják vagy megtagadhatják az engedélyezést.
Magyarországon több gyártó már eddig is egyedileg az ország éghajlati viszonyaira adaptált termékekkel volt jelen a piacon, így ez a lehetőség kifejezetten előnyös lehet az itteni termelőknek. A termékeinket kevéssé érinti a szabályozás, mivel a betiltani tervezett hatóanyagok jelentős részét nem is forgalmazzuk már, másrészt pedig a jövőben sem tervezzük, hogy minden esetben élünk az egyszerűsített engedélyezéssel - mondta a Napinak Pecze Rozália, a Syngenta Kft. növényvédelmi üzletágának fejlesztési igazgatója. Szerinte elsősorban a generikus termékek gyártói élhetnek majd a lehetőséggel. Véleménye szerint az új szabályok miatt legfeljebb pár százalékkal bővülhet a hazai növényvédőszer-piac, elsősorban a drágább helyettesítő technológiák miatt.
Az új szabályok a fenntartható növényvédelemre, az egészségre minél kevesebb veszélyt jelentő hatóanyagok felhasználására koncentrálnak. Végül mintegy 22 hatóanyag használatát tiltják meg, köztük a természetben tartósan megmaradó, rákkeltő és mutagén, továbbá a szaporodást gátló szerekét. A hatóanyagok kivonására azonban a szabályozás hosszabb időt ad, egyes termékeknél az engedélyek lejárta után kell megkezdeni.
Az emberi hormonháztartásra is ható, úgynevezett endokrin működést gátló szerek betiltása ismét komoly vitákat váltott ki. Egyelőre nincs definiálva, hogy mely hatóanyagok tartoznak ebbe a körbe, és ha tágan értelmezik, akkor az a kalászosgabona- és gyümölcstermesztésben komoly terméskieséssel járna. Korábban nem is kellett a gyártóknak ilyen hatásokat vizsgálniuk az engedélyezés előtt. Az unió négy évet adott magának a szükséges vizsgálatok lefolytatására és a szabályozás pontosítására.
A reform folytatódik: három év múlva megváltoztatják a vegyszerek besorolását, és a jelenlegi három kategória helyett csak kettő, a professzionális és a hobbifelhasználók által használható kemikáliák maradnak meg. A mostani változtatás teljesen átírhatja a hazai növényvédelmi gyakorlatot is: jelenleg egyes szerek használatát szakképzettséghez köti, a szaktanácsadóként működő 4-5 ezer növényvédő mérnöknek pedig büntetőjogi felelőssége van. Az EU szerint elég, ha a kereskedőnél van szakképesített tanácsadás, ez azonban nem garantálja a kihelyezés szakszerűségét.
