Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Szegedi Gabonatermesztési Kutató (GK) Kht. 28 GK előjelű búzafajtája kapott minősítést Magyarországon az elmúlt öt évben, így összességében évente mintegy félmillió hektár búza vetéséhez elegendő biológiai alap áll készen - hangzott el a szervezet fajtabemutatóval egybekötött tájékoztatóján. Magyarországon összesen több mint száz gabonafajtából válogathatnak a termelők, a fajták háromnegyedét Szegeden és Martonvásáron nemesítették.
Kékkői Zoltán, az agrártárca politikai államtitkára elmondta, hogy az exportra kerülő vetőmag értéke 65-68 millió dollár körül stabilizálódott. A vetőmagkivitel fejlesztésének lényeges eleme lenne, hogy a Magyarországon nemesített fajtákat minél nagyobb számban ismerjék el külföldön. Elhangzott továbbá, hogy a növénytermesztési támogatásokat ezután is a fémzárolt vetőmagok használatához kell kötni, s a termelés biztonsága érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani az öntözésfejlesztésre. A szaktárca agrárstratégiája szerint indokolt a gabonafélék 55-60 százalékos szántóföldi részarányának megtartása, így 2,7 millió hektáron 14-15 millió tonna lenne a megtermelt mennyiség.
A GK Öthalom és a Jubilejnaja 50 még mindig tartja vezető helyét éréscsoportjában, az átlaghoz képest a kutatók szerint „bizonyos jobb tulajdonságokkal” többek között a GK Élet, a GK Kalász és a GK Malmos képes. A legutóbb elismert fajták - például a GK Bagoly, a GK Sas és a GK Rába - hasonlóan mérhető teljesítményét idei, illetve jövő évi szereplésük dönti el. A durumbúzák közül a GK Bétadur vált az utóbbi évek vezető fajtájává, az árpák közül pedig a betegségekkel szemben igen ellenálló GK Rezi, valamint a bőtermő GK Metál vetésterülete nőtt jelentősen. A sörárpák közül a Maresi, a GK Ivó és a Mandolin tartja vezető szerepét.
B. A.
