Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az újraegyesülés óta eltelt időszak leggyorsabb fejlődési ütemét, 3,1 százalékos növekedést ért el tavaly a német élelmiszeripar. Az ágazat forgalma - két év csökkenése után - 235,5 milliárd márkára nőtt, a belső forgalom emelkedése 1,7 százalékos volt. Utóbbi a lakossági jövedelmek növekedésének köszönhető - véli Peter Traumann, a német élelmiszer-ipari szövetség (BVE) elnöke.
Két év visszaesés után stabilizálódott a német élelmiszerek termelőiár-színvonala, a nagy kereskedelmi láncok által a feldolgozó üzemekre gyakorolt nyomás azonban továbbra sem mérséklődött. A német élelmiszer-ipari üzemek most abban reménykednek, hogy az élelmiszerek biztonságáról és minőségéről folyó viták eredményeként erősödik a fogyasztók készsége a magasabb árak elfogadására. Ennek szellemében a BVE felszólította a kereskedőket, hogy mondjanak le az élelmiszerárak lefelé nyomásáról. Tavaly különben folytatódott az élelmiszerek és alkoholmentes italok fogyasztóiár-színvonalának csökkenése, ami egymilliárd márka megtakarítást hozott a lakosságnak. A termelési költségek ugyanakkor tovább emelkedtek: a bérek növekedése mellett az üzemanyagokat terhelő környezetvédelmi adó és a benzinárak növekedése érintette érzékenyen a feldolgozókat.
Az üzemek száma, illetve a foglalkoztatott munkaerő létszáma - 6136 feldolgozóüzem, 555 ezer fő - tavaly lényegében változatlan szinten maradt. A BSE-től való félelem nyomán ugyanakkor decemberben a húskészítmények iránti kereslet 10, a hús iránti kereslet 24 - ezen belül a marhahús iránti 67 - százalékkal mérséklődött. A fogyasztás visszaesése nyomán számos húsipari üzem rövidített munkaidő bevezetésére kényszerült, ami március közepén mintegy 12 ezer főt érintett. A BVE számítása szerint a húsiparban lévő 112 ezer munkahelyből hosszabb távon 40 ezer került veszélybe. Néhány üzemet már bezártak, s továbbiakat fenyeget ez a veszély - állítják a szövetség szakértői.
A BSE-válságnak s a száj- és körömfájásjárványnak az élelmiszeripar idei forgalmára gyakorolt hatását ma még nehéz számszerűsíteni. Az biztos, hogy a forgalom tartós visszaesésére kell felkészülni a hústermékgyártásban: csökken a húsipar részére termelő fűszergyártók forgalma is, miközben növekedhet a hal, a szárnyasok, a gyümölcs-, a zöldség- és a tejtermékek iránti kereslet. (Ez utóbbiak szokatlanul nagy áremelésével is járhat, a német tejipar például a napokban 20 százalékos áremelési szándékot jelentett be - a szerk.).
Bár egyes üzemek, receptúráikat átdolgozva, igyekeznek átállni a hús felhasználása nélküli termékek gyártására és értékesítésére, az állatbetegségek a német élelmiszerexportot is negatívan érintik. Országok egész sora tiltotta meg az EU-ból, ezen belül a Németországból származó marhahús- és hústermékek importját, ráadásul - legalábbis a BVE szerint - olyan védőintézkedéseket is bevezettek, amelyek indokolatlanok, s kimerítik a protekcionista kereskedelmi korlátozások fogalmát. Pedig az ágazat számára egyre fontosabbak a külföldi piacok: a német élelmiszeripar exportja tavaly 10,7 százalékkal növekedett, s a szövetség számításai szerint 42,8 milliárd márkát tett ki, első ízben haladva meg a 40 milliárd márkát, míg az exportnak a teljes forgalomban elért aránya meghaladta a 18 százalékot.
A német élelmiszerexport háromnegyede tavaly az EU-ba irányult. Fontos exportpiacnak számít Közép- és Kelet-Európa is, az unión kívüli export egynegyedét, a teljes kivitel 6-7 százalékát a térség tíz EU-tagjelölt országa veszi fel. A BVE szerint azonban az élelmiszerek közép- és kelet-európai piacra jutási feltételei továbbra sem kedvezőek, ugyanakkor a magas vámokat, az indokolatlan vám- és higiéniai ellenőrzéseket s a bevitelhez követelt egyes dokumentumokat és speciális engedélyezési előírásokat mielőbb meg kell szüntetni az EU-csatlakozásra való felkészülés során.
Juhász Imre (München)
