Magyarországon jelenleg 950 „régi típusú" termelőszövetkezet működik, közülük mintegy 600-700 stabil gazdaságilag. Az első új típusú szövetkezetek 1994-ben alakultak meg, számuk azóta 450-re gyarapodott, ebből 350-400 termékpályák szerint jött létre. Nyugat-Európában a termékpályás szövetkezetek az agrárszövetkezetek 98 százalékát teszik ki. A termékpályás szövetkezés lényege, hogy a mezőgazdasági alaptevékenységet - növénytermesztést, állattenyésztést - végző önálló gazdák, családi vállalkozások kiegészítő tevékenységre, szolgáltatásra - beszerzésre, raktározásra, feldolgozásra, értékesítésre - szövetkeznek. Ez az összefogás segíti a termelők piacra jutását, és magasabb hozzáadott értékek létrehozását teszi lehetővé, miközben csökkenti a piaci kockázatot.
Ezek a szövetkezetek - magyarázza Szeremley Béla, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) miniszteri főtanácsadója - viszonylagos kicsinységük ellenére a nagybani vásárlás és értékesítés előnyeit élvezik. A termékpályás szövetkezetekből 350 a termékértékesítés területén a - két világháború között létesült elődszervezet nevét viselő - Hangyán (Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szövetkezetek Együttműködése) belül tevékenykedik. A Hangya jelenleg 20 ezer családi vállalkozást fog össze tagszervezetein keresztül. Termékpályás jelleggel eddig 120 raktár-, 80 zöldség-gyümölcs, 48 sertésértékesítő, 26 baromfiértékesítő, 18 szőlő-bor, 18 kecske-juh, 10 tej- és 10 bioszövetkezet alakult, s csatlakozott hozzájuk 19 gépkör is. A termékpályák szerint szakosodott szövetkezetek ágazati szövetségeket alkotnak, amelyek piacszervezéssel kívánják megteremteni a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások esélyegyenlőségét.
A termékpályás szövetkezetek közül a csak a zöldség-gyümölcs ágazatban működő termelői értékesítő szervezetek (tész) működését és támogatását az Európai Unió külön rendeletben határozta meg.
Ez a szabályozás az unióban zömmel szövetkezeti formában működő termelői tulajdonú szervezetekre vonatkozik, és a működés jogi feltételeit szabja meg.
Magyarországon eddig négy tész-t ismert el az agrártárca vezetője, számuk az idén várhatóan 15-20-ra bővül. Szabó Zoltán, a Hangya szövetkezetek titkára szerint a szövetkezeti keretben működő tész-ek fejlesztése fontos feladat, mert pozíciójuk a magyar kertészeti ágazat lehetőségeit is meghatározza a csatlakozás után, mivel akkor a zöldség-gyümölcs termelők csak az ilyen szervezeteken keresztül kaphatnak uniós támogatást.
A csatlakozásig persze a szövetkezeti modellváltás révén - mutatott rá a titkár - mind a zöldség-gyümölcs, mind más ágazatokban hozzá lehet majd férni a növekvő mértékű uniós előcsatlakozási - SAPARD- és PHARE- - forrásokhoz, a csatlakozást követően pedig a szigorúan ellenőrzött feltételekhez kötött - csak a gazdák által elérhető -, nagyságrendileg nagyobb támogatáshoz.
Szeremley utalt a múlt év végén elfogadott, a külső üzletrészek megváltását előíró törvényre, amely a jelenleg működő régi típusú termelőszövetkezetek kétharmadát érinti. A termékpályás szövetkezés - véli a főtanácsadó - a mezőgazdasági tsz-ek megújulásához kitörési pontul szolgálhatna. A régi tsz-ek átmeneti szabályozással természetes bázisát jelenthetik az átalakulási folyamatban a termékpályás szövetkezeti rendszernek. Többlépcsős átmenet keretében akár állami segítséggel termékpályás szövetkezetté alakulhatnának át. Az átalakult tsz-ekből viszonylag kisszámú, nagy tőkeerejű szövetkezetet lehetne kialakítani, ahová a kistermelők is azonos minőségű áru termelésével, azonos fizetési feltételekkel csatlakozhatnának.
Az agrárkormányzat 1999-ben 15-15 millió forint vissza nem térítendő állami támogatással segítette az új típusú szövetkezetek alakulását. Az erre szánt keret hamar kiapadt, így az FVM ígérvényeket adott ki, amelyeket tavaly lehetett beváltani. Az idei agrártámogatási rendeletben visszatért az állami támogatás: a legalább 75 milliós éves árbevételt tervező szövetkezetek megalakulásához, forgóeszköz-állományuk feltöltéséhez ismét 15-15 millió forinttal járul hozzá az állam.
Gallasz Gizella
Újvári Gizella