Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mérséklődött a kereslet a magyarországi gyógynövénykészítmények iránt a nemzetközi piacokon - derül ki a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (GySzT) elemzéséből. Az exportőrök az árversenyt, illetve a támogatás hiányát és a nem kellően hatékony marketinget nevezték meg a tavalyi 10-12 százalékos exportcsökkenés okaként. Az ágazat exportjának értéke az utóbbi években 35 millió dollár körüli volt, a legnagyobb arányú kivitel mustárból, konyha- és édesköményből történt.
Sokak szerint persze régóta vitatott szakmai kérdés az is, hogy mely növények, illetve milyen felhasználási, feldolgozási és kereskedelmi tevékenységek, folyamatok tartoznak a gyógynövényágazathoz. A gyógynövényekkel hasznosított terület mindenesetre Magyarországon az utóbbi évtizedekben évente 37-42 ezer hektár közötti volt, a mennyiség pedig 35-40 ezer tonna, utóbbiból 25-30 ezer tonnát a mezőgazdasági üzemek adták. Az illóolaj-termelés 80-100 tonna volt évente.
A gyógy-, fűszer- és aromanövényeket a termesztés mellett gyűjtik is, az arány 30-70 százalék. A gyűjtéssel több százezer ember foglalkozik, főleg vidéken, általában szezonálisan végezve ezt a munkát. A szövetség álláspontja ugyanakkor az, hogy a gyűjtéssel szemben egyre inkább a termesztést kell ösztönözni, ám ehhez megfelelő földalap, szaporítóanyag-bázis, technológia és technika, illetve támogatási rendszer kellene, nem beszélve az értékesítési csatornák újra alakításáról. Korábban a GySzT a levendulára, borsosmentéra, fodormentára, citromfűre, kerti kakukkfűre, tárkonyra, kerti izsópra, lestyánra és orvosi zsályára kért ültetvénytelepítési támogatást, ám az agrártárca csupán a spárgára, levendulára, komlóra, homoktövisre, vadrózsára és ginzenggyökérre adott. Az idei támogatási lehetőségekről a minisztériumban - hivatkozva a még meg nem jelent támogatási rendeletre - egyelőre nem adtak tájékoztatást.
A gyógynövények alapszintű feldolgozását - válogatás, tisztítás, szárításra előkészítés - többnyire a termelő végzi, a magasabb szintűt pedig - ahol forgalmazásra kész készítményt, aromát, kozmetikumot állítanak elő -, az erre szakosodott vállalatok. A magyarországi gyógynövények a kedvező éghajlati és időjárási viszonyoknak köszönhetően versenyképesek a világpiacon, de szennyezettség szempontjából a gyűjtött növények egy része - bár tisztább környezetből származik a termesztetteknél - mikrobiológiai tisztaság tekintetében elmarad az hazai átlagtól. A kelet-európai versenytársak egyik előnye a magyarországinál olcsóbb munkaerő, illetve az, hogy keletebbre nem érvényesülnek annyira a környezetvédelmi előírások, mint Magyarországon. A szövetség szerint a fejlődés irányát alapjaiban a nyugat-európai piac és az uniós tendenciák határozzák meg, mivel a belföldi piac viszonylag kicsi, az unióé azonban intenzíven bővül a gyógynövény-felhasználás és a gyógynövény-alapú készítmények terén.
Bakonyi Attila
