A vadgazdálkodásból származó bevétel évek óta szerény mértékben emelkedik, tavaly 12 milliárd forint volt. Ennek 60 százaléka bérkilövésből, 20 százaléka vadhús, 10 százaléka pedig élő vad értékesítéséből származott, a többi szolgáltatásból. Magyarországon több mint 9 millió hektáron 1160 vadászatra jogosult szervezet gazdálkodik. A 2000–2001-es vadászati idény meglehetősen vegyes képet mutat. A nagyvadas területek eredményes évet zártak, az apróvadak esetében viszont negatív a mérleg – hívja fel a figyelmet Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke.
A nagyvadállomány a terveknek megfelelően alakult, miután az enyhe időjárás következtében jól telelt és ez biztató képet ad a következő évre is. Kedvezőtlenebb a helyzet az apróvadak terén, amelyek száma évek óta csökken. Az ország kétharmadát kitevő apróvadas területeken a drasztikus visszaesés oka az elmúlt egy-két évben történt természeti csapásokon túl döntően a biológiai egyensúly felbomlása volt. A hasznos apróvadakkal, illetve a természetvédelem alatt álló fajokkal szemben jelentősen felszaporodott a ragadozók állománya, s az utóbbiak okozta károkat a természetes szaporulat nem tudja pótolni. Pechtol János szerint e folyamat megállítása érdekében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak és a Környezetvédelmi Minisztériumnak sürgősen döntést kell hoznia arról, hogy továbbra is védettek legyenek-e azok a szőrmés és szárnyas ragadozók, amelyek a legtöbb kárt okozzák, vagy feloldják vadászati korlátozásukat és engedélyezzék azokat a módszereket, amelyekkel a számuk radikálisan csökkenthető.
Az apróvadállományt ugyanakkor vadászati korlátozással, a természetes veszteségek pótlásával, a támogatások növelésével, mesterséges vadtenyésztéssel kell pótolni, gyarapítani – magyarázza a szakember. Pechtol János úgy véli, hogy ki kellene dolgozni és elindítani egy apróvad-gazdálkodási programot is. Lapunk értesülése szerint az agrártárca a különféle alapokból igényelhető élőhely-fejlesztési forrásokon túl már idén jelentősebb összeget kíván fordítani az apróvad- – például fácán- – tenyésztés támogatására. A vidékfejlesztési program keretében várhatóan hozzájárul majd a vadászturizmus fejlesztéséhez, de lehet majd pályázni állami forrásokra vadászházak korszerűsítésére, bővítésére is.
Az elnök szerint az apróvadállomány növelésével utóbbiak vadászata terén az évente mintegy 22 ezer Magyarországra érkező külföldi vendégvadász mellett a magyarok is nagyobb lehetőséghez jutnának, ami már csak azért is fontos, mert legtöbbjük csak így hódolhat a hobbijának. A vadászható trófeás nagyvadak 70-75 százalékát ugyanis a bevételek érdekében külföldiek lövik ki. A magyar vadászok – akiknek a száma jelenleg 50 ezer, közülük 47 ezer hobbiból végzi ezt a tevékenységet, 3-3,5 ezer pedig hivatásszerűen – mindenesetre optimisták a jövőt illetően, a 2001–2002-es idényben legalább a korábbi vagy annál jobb eredményre számítanak.
Gallasz Gizella
Újvári Gizella