A HNT előzetes adatai szerint az ebben az évben leszüretelt szőlőből készült bor mennyisége 3,5-4 millió hektoliter körül alakul a tavalyi 3 millió után. Az idei évjáratra jellemző, hogy az ültetvények jól teleltek, komolyabb fagykár nem volt, bár a kialakult belvíz némileg nehezítette a munkálatok elindítását. A sok napsütéses óra hatására a szüret a szokásosnál 2-3 héttel előbb - a korai fajtáknál már augusztus első napjaiban - elkezdődött, így országszerte gyakorlatilag október közepére be is fejeződött.
A gyenge vízellátású területeken a csapadékhiány és az aszály a korai fajtáknál mintegy 20-30 százalékos termeléskiesést okozott. A közép- és késői érésű fajták jól hasznosították a szeptemberi csapadékot, így ezeknél nem volt jelentős terméskiesés. Ugyancsak a korai fajtákat sújtotta a hőség, ezeknél a savtartalom a kritikus szint alá csökkent, így a kunsági, a hajós-bajai, a mátraaljai, a badacsonyi és a soproni borvidékeken savkiegészítésre vonatkozó engedélyeket is kiadtak. Számottevő kárt a betegségek közül a szőlőmoly okozott, elsősorban a bükkaljai és a móri borvidéken.
A szőlőfelvásárlási árak idén átlagosan 20-30 százalékkal haladták meg a tavalyiakat, a tömegbort adó fajtáké 31-40, a minőségi fehéreké 40-90, a kékszőlőké 80-130 forint volt kilogrammonként. A szőlősgazdák legtöbb gondja a regisztráció mellett a pincekönyvek kitöltéséből, továbbá a borszállítmányok bizonylatozásából adódott.
A mostani jó minőségű boroknak kedvező fogadtatása lehet külföldön, hiszen a vásárlók figyelme az utóbbi években radikálisan a minőségi nedűk felé fordult - állítja Herpay Balázs, a Magyar Borgazdaságok Szövetségének főtitkára. Nem csupán az elegáns, nagy hírű, hanem a táj- és az asztali borok köréből is jobban fogy a minőségi. Ennek ellenére várhatóan jövőre is folytatódik a magyar borexport évek óta tartó mérséklődése, s már most látszik, hogy a bor és a must exportja idén sem éri el a tavalyi mennyiséget. A múltévi
1 millió hektoliter után idén várhatóan még a 900 ezer hektolitert sem éri el a külföldre jutott áru mennyisége. Ez azt jelenti, hogy a borkivitel értéke a tavalyi 84 millió dollárról 80 millió dollárra csökken.
A negatív tendencia Herpay szerint a rossz marketingnek tudható be. A reklámozó szervezetek, a társaságok, az egyes minisztériumok ugyanis nem együttesen lépnek fel a magyar borok népszerűsítésekor. Ugyanakkor további szervezeteknek, például az Országimázs Központnak vagy a külügyi tárcának is be kellene szállniuk a magyar borok hírének külföldi terjesztésébe - miként az számos, a miénknél hatékonyabban reklámozó országban, például Franciaországban vagy Olaszországban történik. Ennek oka, hogy a nemzetközi piacon rendkívül élessé vált versenyt tovább élezik az olyan nem klasszikus bortermelő országok, mint például Ausztrália, Chile vagy Argentína. A biztos piaci pozíció feltétele tehát a főtitkár szerint a kiváló minőségű borok termelése, de emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a piacra jutási támogatásokra is. A kiélezett verseny egyik legnagyobb vesztesének tartott német termelőknek például ilyen tekintetben nem lehet panaszuk. Magyarországon ez a támogatás 25 forint a palackozott borok után literenként és 30 forint a pezsgőnél.
A borfogyasztás az elmúlt 18 évben itthon 25 százalékkal csökkent - mondja Herpay. E tendencia megfordulása szerinte csak a megfelelő fizetőképes kereslet kialakulása után várható, a bor ára ugyanis erősen konvergál az EU-n belüli árszinthez. A belső fogyasztásra azonban az is hatással lesz, hogy január elsejétől a bor jövedéki termékké válik. Ezután várhatóan tisztul majd a piac, ami minden tisztességes termelő érdekeit védi. Ennek hatására a jövőben például pontosabb kép állhat össze a belföldi forgalom alakulásáról is. Ma Magyarországon egyes becslések szerint évek óta átlagosan 28-30 liter az egy főre jutó borfogyasztás, az EU-ban ugyanakkor 38 liter.
B. A.-B. H. P.
Bakonyi Attila