Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Jelentősen átalakult a magyar adórendszer a Fidesz-KDNP öt éve tartó kormányzása alatt. A kormány azon célkitűzése, hogy a jövedelem típusú adózással szemben a fogyasztási adók felé forduljanak, teljesült, más kérdés, hogy ennek milyen társadalmi következményei lettek. A cégek és a lakosság adóterhei is infláció felett nőttek - a lakosság esetében a fogyasztási adókból fizetnek többet, míg az személyi jövedelemadó (szja) befizetései csökkentek. Az viszont jól látható a mellékelt táblából, hogy az adócsökkentésre vonatkozó tervek nem valósultak meg.
A2009-es volt az utolsó olyan költségvetési év, amely még nem két kormány társbérletben telt el, ezért tekintettük kiinduló adatoknak ezt az esztendőt, nem pedig 2010-et. Az eltelt öt évben látványosan, 40 százalék felett emelkedtek az adó- és járulékbevételek, miközben ebben az időszakban az árak átlagosan 20 százalékkal nőttek - nem utolsósorban köszönhetően annak, hogy az elmúlt két esztendőben defláció volt Magyarországon.
A cégek befizetései 48 százalékkal voltak magasabbak tavaly, mint 2009-ban, de még mindig a vállalatoktól származó adóbevételek a legalacsonyabbak. A cégek 1503 milliárd forintot fizettek be tavaly a költségvetésbe, ami elmarad a lakossági befizetésektől, nem beszélve a tetemes fogyasztási adóktól. Szembetűnő, hogy a társasági adóbevételek érdemben nem változtak - igaz, 2009-ben a 16 százalékos adón felül 4 százalékos különadót fizettek a cégek , miközben ugyanaz az összeg ma alacsonyabb adókulcsok mellett folyik be. Jelenleg 500 millió forintos profitig 10 százalék, afelett 19 százalék az adókulcs. A cégek adóterhelése nem is emiatt, hanem a speciális ágazati adók, így a legnagyobb bevételt hozó bankadó, közműadó miatt nőtt.
| 2009 | 2015 | Változás (%) | Változás (Md Ft) | |
| Gazdálkodó szervezetek befizetései | 1017,5 | 1503,12 | 47,7 | 485,62 |
| Társasági adó és cégek különadója | 542,3 | 548,8 | 1,2 | 6,5 |
| Pénzügyi szervetek különadója | 0 | 149 | 149 | |
| Hitelintézeti járadék | 12,6 | 10,12 | -19,7 | -2,48 |
| Cégautóadó | 18 | 31,5 | 75,0 | 13,5 |
| Energiaellátók jövedelemadója | 37,99 | 41,6 | 9,5 | 3,61 |
| Eva | 169,7 | 89,4 | -47,3 | -80,3 |
| Kisadózók tételes adója | 0 | 54,3 | 54,3 | |
| Kisvállalati adó | 0 | 10,99 | 10,99 | |
| Ökoadó | 10,7 | 5,5 | -48,6 | -5,2 |
| Bányajáradék | 26,6 | 34,9 | 31,2 | 8,3 |
| Játékadó | 66,73 | 32,79 | -50,9 | -33,94 |
| Közműadó | 0 | 55,9 | 55,9 | |
| Reklámadó | 0 | 6 | 6 | |
| Fogyasztáshoz kapcsolt adók | 3070,8 | 4597,96 | 49,7 | 1527,16 |
| Általános forgalmi adó | 2168,4 | 3285,7 | 51,5 | 1117,3 |
| Jövedéki adó | 868,8 | 998,3 | 14,9 | 129,5 |
| Regisztrációs adó | 33,55 | 21,4 | -36,2 | -12,15 |
| Távközlési adó | 0 | 54,8 | 54,8 | |
| Pénzügyi tranzakciós illeték | 0 | 207,73 | 207,73 | |
| Biztosítási adó | 0 | 29,97 | 29,97 | |
| Lakosság befizetései | 2020,2 | 1876,5 | -7,1 | -143,7 |
| Szja | 1899,72 | 1688,6 | -11,1 | -211,12 |
| Illetékek | 112,2 | 136,4 | 21,6 | 24,2 |
| Összes költségvetési bevétel | 8321,1 | 11826,1 | 42,1 | 3505 |
| TB-alapok bevételei | 4135,1 | 5009,4 | 21,1 | 874,3 |
| Államháztartás bevételei | 12456,2 | 16835,5 | 35,2 | 4379,3 |
| Forrás: Költségvetési beszámolók, PM, NGM |
A fogyasztási adóbevételek adják a költségvetési bevételek közel felét, ezen típusú adók súlya jelentősen növekedett - ami mögött egyértelmű kormányzati szándék húzódott meg. A fogyasztási adókon belül az áfa a király, csak tavaly 3286 milliárd forint folyt be ebből az adónemből. Az áfa fő kulcsa a 2009-es 25 százalékról 27 százalékra emelkedett.
Az áfakulcs emeléséhez hasonló mértékben emelték a bevételeket a feketegazdaságot megcélzó intézkedések, mint az online kasszák bevezetése a kiskereskedelemben vagy az ekáer-rendszer, a NAV online fuvarellenőrző és nyilvántartó rendszere. Szintén a bevételek növekedését eredményezte a kiskereskedelem, a lakossági fogyasztás bővülése. Ezen intézkedések mellett gyakrabban él a kormány a szelektív áfacsökkentéssel - ez történt például előbb a hasított félsertés, majd a sertéshús vagy éppen a házépítések esetében, ahol a 27 százalékról 5 százalékra csökkent az adókulcs - bár ezen döntések a tavalyi számokban meg nem láthatóak.
A fogyasztási adóbevételeket növelte a pénzügyi tranzakciós adó és a biztosítási adó bevezetése, e két forrásból részben a lakosság évi 240 milliárd forintos többletbevételhez juttatja az államot. Az olyan klasszikus adó, mint például a jövedéki adó, nem muzsikál jól a többszöri adóemelés ellenére sem.
A lakosság közvetlen befizetései, vagyis a személyi jövedelemadóból és az illetékekből származó bevételek csökkentek - ami kormányzati szándék volt. A többkulcsos szja megszűnt, előbb 16, majd idéntől 15 százalékra csökkent. Az adóteher-csökkenés a nagycsaládosoknál, a magasabb jövedelműeknél következett be - míg az adójóváírás megszüntetése a minimálbér környékén keresőket sújtotta. Tavaly személyi jövedelemadóból 1688 milliárd forint folyt be, ami 11 százalékkal alacsonyabb, mint 2009-ben volt. Igaz, időközben az árak mintegy 20 százalékkal emelkedtek.
