Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Meglehetősen félreérthetően fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter, amikor a küszöbön álló adóváltozásokról beszélt, szakértői vélemények szerint azonban a 30 százalékos adókulcs vélhetően a társasági adó és a Robin Hood összege lehet, ami egyben azt is jelenti, hogy a nyereségalapú Robin Hood adó a Széll Kálmán terv 2.0-ban meghirdetett 16 helyett csak 11 százalékos kulccsal működik majd (a mostani 8 százalékkal szemben). Ez mindenesetre a cégeknek mindenképpen jobb, mint a válságadó, mivel az árbevétel-alapú, ez pedig \"csak\" a nyereségből jön le. (Többen is irreálisnak tartják azt az értelmezést, miszerint a nyereségadó valóban 16 százalékra emelkedik, miközben a társasági adó önmagában 30 százalékra nőne.)
A krízisadó megszüntetésével párhuzamosan bevezetendő változtatások elvileg a nagyobb árbevételű, kisebb nyereségű energiacégeknek kedveznek - kommentálta egy névtelenül nyilatkozó iparági szakértő a bejelentést. Ezzel együtt maga a változtatás ténye, illetve módja ismét nem a kiszámíthatóság felé mutat - tette hozzá. A szakember úgy tudja, hogy az adóváltoztatásokkal kapcsolatban a kormányzat nem kezdeményezett egyeztetést a szakmával, a cégeket nem keresték meg.
Hivatalosan még semmilyen megkeresést, illetve értesítést nem kaptak az adóváltozásokról az egyik magyarországi gázszolgáltatónál sem, mindössze a sajtóból értesültek azokról. A társaságnál további részletekre várnak, azok ismeretében foglalnak majd állást a módosításokról, azt azonban - szintén névtelenséget kérve - elmondták, hogy nem csak az energiaadózás változása, de például a tranzakciós adó bevezetése is érzékenyen érinti a társaságot. Ezek ugyanis önmagukban további fejlesztési igénnyel, így plusz kiadásokkal járhatnak.
A szektor csak akkor fejlődik, ha beruházás van, azonban ezekre mind nehezebb forrást, illetve befektetőket találni az elvonások és a szabályozás változásai miatt. A hosszú távú megállapodások megszűnése, a hatósági árszabályozás, az extra adóterhek kivetése mellett olyan fix kiadásai vannak a cégeknek, mint például a karbantartási kötelezettség - így pedig nehéz fejlődésről beszélni - fogalmazott a szakember.
