Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Széll Kálmán Terv alapján az adójóváírás megszűnik, a szuperbruttó kivezetése pedig az esetek túlnyomó többségében nem tudja ezt a hatást ellensúlyozni. Hatékony és valós megoldást a bércsökkenés kompenzációjára az étkezési utalvány nyújthat: míg 18 ezer forint értékű étkezési utalvány teljes munkáltatói költsége 21 ezer forint, ha ezt a bérbe építenék be, 10 368 forint nettó összeget kapna a munkavállaló - mondta Bessenyey Bálint, az EUFE igazgatója a szervezet háttérbeszélgetésén.
A szuperbruttó kivezetése 80-90 milliárd forint többletet hagyna a munkavállalóknál, azonban az adójóváírás kivezetése 140-180 milliárd forinttal csökkenti a nettó béreket. Ahhoz, hogy ezt az összességében 60 és 90 milliárd forint közötti csökkenést a munkáltatók bérben kompenzálják, 120-180 milliárd forintot kellene bérnövelésre fordítaniuk. Az étkezési utalványok juttatásával 70-100 milliárd forint ráfordítással lehetne ellensúlyozni az alkalmazottak nettó bércsökkenését az egyesület szerint.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke (MSZOSZ) szerint jelentős reálkereset-csökkenés várható. Az alsóbb kategóriákban (minimálbér, bérminimum) megtörtént az adórendszerbeli változások hatásának kompenzációja, a többi kategóriában azonban problémák vannak. A Széll Kálmán Terv további jövedelemcsökkentő tényezőket tartalmaz, amelyeknek a kompenzációjáról nincs szó, s az infláció is nagy nyomást jelent.
A helyi szinteken a nettó bérről tárgyalnak a szakszervezetek, ezért a béren kívüli juttatásoknak, amelyek beleszámítanak a nettó jövedelembe, még nagyobb szerepük lesz - tette hozzá Pataky. Úgy vélekedett, hogy két lehetőség van: rábírni a munkáltatókat arra, hogy továbbra is adjanak - esetleg nagyobb értékben - étkezési utalványokat, most ugyanis a legjobb esetben fele részben használják ki a lehetőségeket. A másik lehetőséget az adókedvezmény növelésében, illetve a régi rendszerhez visszatérésben látja, amikor ez a juttatási forma még nem volt adóköteles jövedelem.
A GDP az idén már közelíti az öt évvel ezelőtti szintet, de a nettó reálkeresetek és különösen a lakossági fogyasztás szintje még számottevően elmarad attól. Ha volt is túlfogyasztás, mára megszűnt - mondta Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója. A súlyos törlesztési terhek egyre jobban korlátozzák a lakosság fogyasztási képességét, a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése mérsékelten hat a fogyasztásra a kutató szerint.
