Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Viszonylag új fejlemény, hogy az első különadóként 2007 elején megjelent gyógyszeripari adót július 1-jétől jelentősen, 12-ről húsz százalékra emelik. Ezt alapvetően a gyógyszergyártók fizetik a forgalmazott gyógyszerek alapján számított tb-támogatás őket illető része után, és az Egészségbiztosítási Alap hiányát hivatott kipótolni.
Hogy mindez hogyan kapcsolódik a kutatás-fejlesztés témaköréhez? A 12 százalék különadót még a Gyurcsány-kormány vezette be az akkori megszorítások keretében. A gyógyszeripar nehezen tért napirendre felette, 2009 elejétől viszont bekerült a törvénybe, hogy a fizetési kötelezettség húsz százalékáig levonhatók a kutatás-fejlesztés elismert költségei. Bátorítandó kormányzati kezdeményezés, mondhattuk, hiszen a sokszor hangoztatott érvek (minél több élőmunka-igényes termelés, minél nagyobb hazai tudásbázis) mintha utat találtak volna a hazai gyakorlatban is. Persze a törvényben hivatkozott végrehajtási rendelet fél évig váratott magára, végül pedig a gyakorlati alkalmazást 2010-ben engedte először. De gyógyírnak tűnt a késlekedésre, hogy előre meghirdetetten 2011-től a különadó akár száz százalékban is csökkenthető lenne, azaz teljes egészében elolvadhat, ha valaki annyi pénzt fordít k+f-re.
És ekkor jött 2010 végén egy kreatív módosítás: bár a törvény és a kapcsolódó rendelet korábbi szabályai − hogyan és milyen módon kell számolni a százszázalékos kedvezményt − mind megmaradtak, egy mondattal tulajdonképpen hatályon kívül helyezték az egész k+f kedvezményt, ugyanis azt már nem lehet igényelni az egészségbiztosítási alapból. Elvileg szóba jöhetne a központi költségvetés a kedvezmény igénybevételére, de úgy tűnik, hogy nem ez volt a cél, hanem a költségvetés hiányának egyébként nehezen vitatható szükségességű csökkentése.
Most, hogy a fenti adóteher jelentősen megemelkedik, ismét felvetődik, akar-e a kormányzat ebből némi teret biztosítani a hazai gyógyszeripari kutatás-fejlesztés ösztönzésének azáltal, hogy legalább az extra adóból leírhassák a k+f kiadásaik egy részét. Kivételesen a stratégiai döntés meghozatala után már alig kellene a részletekkel bíbelődni, hiszen azok már most is részei a szabályozásnak.
A magyar gazdaságban vitathatatlanul az egyik nemzetközi szinten is a legversenyképesebb és a legtöbb hozzáadott értéket termelő ágazat a gyógyszeripar. Ennek a sikernek az egyik kulcsa már a II. világháború előtt is a k+f volt. Éppen ezért, ha ebben az ágazatban elapad a kutatás-fejlesztés, akkor ennek hosszú távon makrogazdasági szinten is komoly következményei lehetnek. A megemelt különadó részleteinek kialakításánál ezért érdemes az államháztartás bevételi követelményeit és a kormány k+f stratégiáját is összehangolni.
