Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke
Év végén döntenek az önkormányzatok arról, hogy növeljék-e a helyi adókat az infláció mértékével. Ezen adók közé tartozik az építmény- és a belterületi beépítetlen építési telkekre vonatkozó telekadó is, melyeket - bár az ingatlanszakma évek óta próbálja elérni - nem a valós piaci érték, hanem a lakó- és telekingatlanok mérete alapján határoznak meg.
Noha eddig a fővárosban és a gazdagabb vidéki településeken sem volt mindkét adófajta általánosan jellemző, a gazdasági nehézségek egyre több önkormányzatot rákényszerítenek a bevezetésükre. Ezért, mint Kala Imréné, a Kala és Társa Ingatlanhasznosító Kft. társtulajdonosa tanácsolja, ingatlanvásárlás előtt feltétlenül nézzünk utána a helyi adók mértékének is, hiszen ez például a fővárosban is kerületenként más és más lehet.
A III. kerületben 2011. januártól csak a telekadó és a nem lakáscélú építmények adója nő: előbbi 40 forintról 100 forintra, vagyis négyzetméterenként évente ennyit kell a tulajdonosoknak befizetniük a helyi büdzsébe. A magánszemélyek tulajdonában lévő lakáscélú ingatlanok (lakások, családi házak) után továbbra sem kell adózni a kerületben, viszont a nem lakáscélú építmények (garázs, üzlet stb.) után a tulajdonosoknak a korábbi évi 1240 forintos négyzetméterdíj helyett évente 1430 forintot kell leróni.
Az V. kerületben szintén változik jövőre az építményadóról szóló rendelet, de ott is mentesülnek a lakóingatlanukat lakáscélra használó magánszemélyek az adófizetési kötelezettség alól. Adózniuk kell azonban, ha a lakás cég nevén van, mert például irodaként üzemel: ekkor évi 1365, míg a vendéglátóhelyeknek 1400, a kaszinóknak pedig 1550 forintos négyzetméterdíjat kell fizetniük.
A XI. kerületben ugyancsak sokakat érinthet kellemetlenül a változás. Jövő év januárjától ugyanis évente adót kell fizetniük azoknak a lakástulajdonosoknak, akik a kerületben lakással rendelkeznek ugyan, de állandó lakcímük nem ide szól. Az adó összege négyzetméterenként 1500 forint. Ugyanennyire emelkedett a nem lakáscélú építmények éves négyzetméteradója is, míg a telekadó éves adója 275 forintról 287 forintra nő négyzetméterenként.
A XVII. kerületben is lesz jövőre adóemelés, például az üres telkek után a korábbi 200 forintos éves négyzetméteradó 250 forintra emelkedik, de a lakáscélú ingatlanok továbbra is adómentességet élveznek, szemben a vállalkozóival, melyek tevékenységtől függően több sávban adóznak. Például a kereskedelmi célúak éves adója 50 négyzetméterig 600 forint lesz négyzetméterenként, s az összeg ingatlanmérettől függően nő: így 10 ezer négyzetméter fölött már 1550 forintos négyzetméteradót kell évente leróni.
Aki a főváros XIX. kerületében szeretne jövőre építési telket vásárolni, ugyancsak számolnia kell az éves adóval, aminek mértéke 4,2 százalékkal, évi 269 forintra emelkedik négyzetméterenként. A nem lakáscélú ingatlanok hasznos alapterülete után pedig négyzetméterenként 1232 forintos éves adóval kell számolni.
Budaörsön az év végi testületi döntés alapján az adó évi mértéke a városban a lakás és a hozzá tartozó egyéb építmények, valamint a garázs esetében az idei fajlagos 500 forintról 700-ra, az egyéb építményeknél pedig 800-ról 900 forintra nő jövőre.
Budakeszin eddig nem volt telekadó, de 2011-ben a belterületi üres házhelyek négyzetmétere után 100 forintot kell fizetni, és az állandóra nem bejelentkezett lakástulajdonosnak például 120 négyzetméterig 770 forint lesz a négyzetméteradó, míg az állandóra bejelentkezetteknek mindössze 110 forint.
Törökbálinton még nem született döntés, de ha a kormánytól nem kapnak támogatást az új iskolaberuházáshoz felvett hitelre és az éves fenntartási költség finanszírozásához, kénytelen lesz a helyhatóság hasonló adók kivetésére - mondták el lapunknak a városházán. Építményadót - mint azt az önkormányzati kabinetirodától megtudtuk -
Szegeden a magánszemélyeknek továbbra sem, csak a vállalkozás céljait szolgáló építmények után kell fizetni: ennek összege januártól az évi 1050 forintos négyzetméterenkénti díjról 1200 forintra emelkedik. Adómentességet kapnak viszont jövő évtől a 20 négyzetmétert meg nem haladó hasznos alapterülettel rendelkező vállalkozások.
Pécsett jövőre életbe lép a telekadó, amely az 1500 négyzetméter fölötti belterületi építési telkeket érinti, az ez alatti méretűeket nem: az adó mértéke az 1500 négyzetméter feletti telekrész után négyzetméterenként évi 5 forint. A városban a magánszemélyek tulajdonában lévő lakáscélú építmények - a lakások 65, a családi házak 80 négyzetméter hasznos alapterület fölötti részének - adója évi 450 forint fajlagosan, míg a nem lakáscélúaké, ugyanúgy, mint a vállalkozói tulajdonú lakásoké, évi 450 forint.
Debrecenben adó csak a nem lakáscélú (üzletek, kereskedelmi egységek, irodák, raktárak, panziók, szálláshelyek stb.) építményeket terheli, melyek adója jövőre 5 százalékkal nő. Így ezek éves adójának mértéke 670, a gépjárműtárolóké 450, míg az egy helyrajzi szám alatt lévő, azonos fajtájú épület, épületrész hasznos alapterületének 50 ezer négyzetmétert meghaladó része után 500 forint négyzetméterenként.
