Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hátrány oka, hogy a külföldi telephelyet létrehozni kívánó vállalkozásnak olyan hozzájárulást kell Magyarországon fizetni, amely részben a fogadó tagállamban lévő munkaerejének bérköltségén alapul. Márpedig e kötelezettség egyfelől kiegészítheti a fióktelep szerinti tagállamban fennálló, hasonló teherfizetési kötelezettséget, másfelől pedig adott esetben megfoszthatja az érintett vállalkozást a megváltás lehetőségétől a Magyarországon fennálló hozzájárulás-fizetési kötelezettsége költségének csökkentése érdekében.
A magyarországi székhelyű CIBA Speciality Chemicals a csehországi fióktelepén foglalkoztatott munkavállalói után Csehországban fizeti a közterheket, és ezeken belül - állítása szerint - a szakképzési hozzájárulást is. A magyar adóhatóság ellenőrzése azt tapasztalta, hogy a cég a munkavállalók után Magyarországon nem fizetett szakképzési hozzájárulást, ezért bírságot szabott ki. A cég szerint a közösségi joggal ellentétes tőle olyan közterheket követelni, amelyeket az érintett munkavállalók foglalkoztatásának helye szerinti tagállamban már megfizetett, és amely közterhek ellentételezéseként Magyarországon ténylegesen semmiféle munkaerő-piaci szolgáltatást nem kaphatna.
Az ügyben eljáró Pest megyei bíróság azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy összhangban van-e a letelepedés szabadságának az elvével a magyar jog azon rendelkezése, amely alapján egy magyar cégnek akkor is meg kell fizetnie a szakképzési hozzájárulást, ha külföldi fióktelepén foglalkoztat munkavállalókat, és az ottani foglalkoztatás után az adó- és járulékfizetési kötelezettségnek a fióktelep szerinti országban tesz eleget.
Mindezek alapján a főtanácsnok azon az állásponton van, hogy a szakképzési hozzájárulás előírásának módja a letelepedés szabadságának korlátozásához vezet, mivel kevésbé vonzóvá teszi annak gyakorlását.
