Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány azt javasolja, hogy visszamenőleg január 1-jétől emelkedjen a személyi jövedelemadó 18 százalékos kulcsának sávhatára 1,7 millió forintról 1,9 millió forintra - közölte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök újságírókkal szerdán a kormányülés szünetében, az MTI beszámolója szerint.
A kormányfő hozzátette: ezzel az egyszerűbb megoldással a munkavállalók annyi pénzt takaríthatnak meg, mint amit eredetileg javasolt a kabinet. Gyurcsány Ferenc kiemelte, hogy a kormány tervei szerint a munkavállalók így visszamenőleg kapnának az év második felétől adóvisszatérítést.
A kormány javaslata szerint az üdülési csekk és az étkezési utalvány, illetve az ezekhez hasonló elven működő juttatások fele továbbra sem visel semmilyen adót, a másik fele viszont igen - mondta a miniszterelnök.
Gyurcsány Ferenc tájékoztatása szerint a kormány a napokban nyújtja be az Országgyűlésnek az adótörvények módosítását.
Az idén nem változnak az szja kulcsok, a 18 százalékos kulcshoz tartozó sávhatár azonban visszamenőleg január elsejétől 1,7 millióról 1,9 millióra, 2010-től pedig 3 millióra nő - erősítette meg Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára is a kormány által elfogadott adómódosítási javaslatokat a kormányszóvivői tájékoztatón.
Hozzátette: nem változik az adójóváírás rendszere, és a magánszemélyek 4 százalékos különadója is megmarad még az idén, jövőre azonban eltörlik. A 20 százalékos áfa 23 százalékra nő 2009 július 1-jén, a béren kívüli juttatások közül az üdülési csekk és az étkezési hozzájárulás eddigi adómentes értékének fele marad csak adómentes.
Erőtlenedik az adócsomag
Az Index a birtokába jutott adótörvény-tervek alapján arról számolt be ugyanakkor, hogy maradna a 18 és 36 százalékos kulcs idén, és a különadó is továbbélne. (A kormány nemrég azt deklarálta, hogy júliustól a mai 18 százalékos alsó kulcs 19 százalékra menne fel, ám ezt a mai 1,7 millió forint helyett már 2,2 millió forint éves jövedelemig lehetne alkalmazni, és csak a 2,2 millió forint feletti jövedelemrészt kellene a mai 36 helyett 38 százalékkal leadózni.) A 18 százalékos kulcs határa évi 1,9 millió forintra tolódna fel, és ezt visszamenőleg, vagyis 2009. január 1-jétől alkalmazni lehetne. (Utóbbiról beszélt a miniszterelnök is.) Eddig a munkáltatók többsége - hiszen a mai szabályok szerint járt el - ezen visszamenőleges szja-táblához képest túl sok adóelőleget vont le. A túlvont adóelőleget a második félévben az adólevonásnál figyelembe vehetik a cégek.
2010-től azonban már visszatér a korábbi ötletéhez a kormány, az szja-tábla a következőképpen nézne ki jövőre: 19 és 38 százalékos kulcsok; a sávhatár 3 millió forint éves jövedelemnél. Az adójóváírást úgy szabnák át, hogy az továbbra is biztosítsa a havi 63 ezer forint bruttó bér adómentességét, de a mainál jóval magasabb jövedelemnél, 2,762 millió forint helyett 3,552 millió forintnál fogyna csak el teljesen. Jövőre megszűnne a különadó.
A személyi jövedelemadóban a másik újítás az eddig ismert tervekhez képest, hogy a kormány részben visszakozik az adómentes juttatások ellen meghirdetett hadjáratában, részben viszont szigorít is. Az erdetileg bejelentett elképzelés szerint az összes adómentes juttatást - kezdve az étkezési utalvánnyal, üdülési csekkel, iskolakezdési támogatással, önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulással - úgy ahogy van megadóztatta volna a kabinet. Ez egyfelől a többi természetbeni juttatáshoz hasonló sorsot jelentett volna: a munkáltatónak a ma is érvényben levő 54 százalékos szja-t, illetve az így megemelt alap után a 29 százalékos tb-járulékot és 3 százalékos munkaadói járulékot kellett volna megfizetnie.
Ami az adómentes juttatások "feles adózását" illeti, az Index úgy tudja, hogy az újabb tervezet szerint jövőre megmaradna az adómentes juttatások java része. Minez úgy történne, hogy míg a juttatás fele, de legfeljebb a mai értékhatárnak megfelelő összeg után továbbra sem kellene fizetni közterhet, a másik fele után le kellene róni a már 62 százalékra feltornászott munkáltató által befizetett szja-t, és az így megnövelt alapra kivetett tb-járulékot és munkaadói járulékot (összesen 27 százalék ez a kettő). Az étkezési utalvány, az üdülési csekk, az iskolakezdési támogatás, az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás mellett ebbe a csoportba tartozna még a helyi utazási bérlet, a munkáltató által átvállalt internetelőfizetési díj, vagy a csekély értékű ajándék.
További változások
Meglepetést okozhat az is, hogy eddig csupán azt hangoztatta a kormányzat, hogy idén júliustól emelik 5-7 százalékkal a benzin, gázolaj, cigaretta és alkohol jövedéki adóját (és ez be is következik, például az üzemanyag literjét a mainál 5 forinttal magasabb jövedéki adó fogja terhelni júliustól), addig a törvénytervezetből kiderül, 2010 januárjától is feljebb megy a gázolaj és a cigaretta jövedéki adója, előbbié literenként 6 forinttal.
Bár egy sor adóalap-módosító elemnek és adókedvezménynek búcsút mondhatnak a vállalkozások, ezek inkább a kisebb horderejűek, a nagyobb jelentőséggel bíró tételek megmaradnak. Így a fejlesztési tartalék, a kkv-k beruházási kedvezménye és a gyorsított értékcsökkenési leírás mellett tovább él a kutatás-fejlesztés adókedvezménye, a jogdíj- és kamatkedvezmény, a holdingközpontok idecsalogatását és megtartását biztosító korrekciós elem, a céltartalék, a kapott osztalék a jövőben is mérsékli az adóalapot.
Megszűnik azonban egyebek mellett a helyi iparűzési adó levonhatósága a társaságiadó-alapból, az adománnyal kapcsolatos könnyítés, a kapott és fizetett támogatásokkal történő adóalap-módosítás is elvész, a kkv-knél a szabadalom és a különböző oltalmak fenntartása miatt elszámolt költség levonhatósága is halálra van ítélve. A cégeknek ezentúl fizetniük kell társasági adót a reprezentáció, üzleti ajándék után, párhuzamosan azzal, hogy ezek a személyi jövedelemadó szempontjából adómentessé válnak.
Abban azonban hajthatatlan a kabinet, hogy a társasági adókulcsot a mai 16-ról jövőre 19 százalékra srófolja, egyidőben azzal, hogy megszünteti a 4 százalékos céges különadót.
Mi lesz a családi pótlékkal?
A többi területen azt kapjuk, amit vártunk a kormányzati bejelentések alapján - derül ki az Index összeállításából. Vagyis idén júliustól 20-ról 23 százalékra tolódik a normál áfakulcs. Szintén év közepétől a munkáltatói tb-járulék a minimálbér duplájáig 29 helyett 26, a munkaadói járulék 3 helyett 1 százalék lesz, hogy aztán jövőre a minimálbér kétszereséig szóló megkötés eltűnjön és összeghatártól függetlenül mérséklődjön az élőmunka járulékterhe. A 4 százalékos vállalkozói járulék 2,5 százalékra való apadása is két lépcsőben történik majd. A rehabilitációs hozzájárulás viszont jövőre megháromszorozódik.
Lényegében a szociális terület és az adórendszer házasításával oldják meg, hogy a magasabb jövedelműek az igénybe vett szociális juttatások egy részét adóban visszaadják. Ennek módja az lesz, hogy a családi pótlék, az anyasági támogatás és a szocpol adóterhet nem viselő járandóság jogcímet kap, így azt bele kell számítani majd a jövedelembe, de adózni formálisan ez után a szociális juttatás után nem kell. Mégis gyakorlatilag jövőre már az átlagbér környékén keresők is a juttatások egy részéről lemondanak, mert jövedelmük egy részét a magasabb szja-kulcs alá tolja az átalakítás. Amit itt elveszítenek, azt azonban a jelentős sávhatártolás miatt az szja-teher enyhítése bőven ellensúlyoz, állítja a kormány.
A családi pótlék idén szeptembertől válik adóterhet nem viselő járandósággá, és hogy ne lehessen vele trükközni, a házastársak, élettársak egyenlő arányban felosztva kell hogy szerepeltessék majd az adóbevallásukban. (A fogyatékos gyermekek után járó, illetve a saját jogon járó, emelt összegű családi pótlék továbbra is adómentes marad, nem vonják be az adórendszer alá.)
Az anyasági támogatás annyiban más, hogy akinek a gyermeke 2010. április 1-je előtt születik, az a mai szabályokat alkalmazhatja, vagyis esetében a támogatás adómentes, és csak a jövő év április 1-je után születettek esetében kell a jövedelembe beleszámítani az apanázst.
A lakásépítési kedvezmény (ismertebb nevén szocpol) 2010 elejétől válik adóterhet nem viselő járandósággá. A szabályozás kifinomult: itt is el kell felezni a házastársak, élettársak között az adóbevallásban a szocpol összegét, ám mivel viszonylag nagy summáról van szó (fejenként több százezer, akár pár millió forintról), ezért az összeget el lehet öt évre egyenletesen osztani, és így bevallani. Annyi könnyítés is jár még, hogy kétéves, pontosabban 24 hónapos türelmi idő van, ami a szocpol igénybevételének napjától ketyeg. Tehát aki például 2011-ben vesz igénybe szocpolt, az a 2013-as évről szóló, 2014-ben elkészítendő szja-bevallásában kell, hogy feltüntesse jövedelemként a kapott szocpol felének egyötödét.
