A "nem történt semmi éve volt 2012" − így foglalta össze az idei 100-as lista több résztvevője az elmúlt esztendőt és annak történéseit. A sommás értékelésbe nem kevés szomorúság, sőt néha keserűség is vegyült, hiszen az amúgy − és eddig mindig − aktív üzletemberek most sem szeretnek ölbe tett kézzel ülni. Sokan még a hetedik x után is naponta bejárnak cégükhöz, stratégián dolgoznak, döntéseket készítenek elő. Persze tehetjük mindezt múlt időbe, hiszen a gazdasági válság ötödik évében ők is inkább "nézelődtek". Önző szempontból is sajnálom a tétlenségüket, mert gyarapodásuk nemcsak saját és családjuk jobb létét eredményezi vagy eredményezheti, hanem az egész országét is. Az egyéni érdek helyett szó szerint közérdek lenne, ha tudásuk, tapasztalatuk − és persze pénzük − tovább dolgozna, de erre a mai helyzetben nagyon kevés a remény. A 100 leggazdagabb magyar idei listáján igazán nagy változást nem látni − bár a tíz új szereplő azért megmutatja, hogy a 2008-ban indult gazdasági válság alaposan felforgatta a korábbi status quót. Az elmúlt 12 év alatt kicserélődött a 100-as névsor két harmada, ami több tényezőnek is betudható. Változtak a szakmák? Tehetségesebb fiatalok jöttek? Csökkent a magyar tehetősek átlagéletkora? Kevesebb lett a fővárosi milliárdos? A válaszokat a következő oldalakon találják. A kiadvány szerzőivel együtt azt gondoljuk, hogy az életutakat olvasva minden évben hasznos és megfontolandó következtetéseket lehet levonni. Ezért van az, hogy nem száraz életrajzokat, hanem − mint ahogy 2002 óta minden évben − az érintettek üzleti tevékenységét bemutató összefoglalókat találnak a képek mellett. Mivel a 100-as lista résztvevőinek döntő többsége évről évre megosztja velünk tapasztalatait és gondolatait, kiadványuk nemcsak "gazdaglista", hanem a hazai gazdaság tükörképe. Talán picit torzít, de a kontúrokat, színeket, árnyalatokat és mozdulatokat jól követi. Ezért ajánlom önnek is.
Szakonyi Péter
szerkesztő
