Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Telt ház előtt, sikeres őszi aukciót zárt a Kieselbach Galéria október 16-án a Vígszínházban. Már a kiállításon a szokásosnál több látogató járt, szinte mindig tömve volt a galéria, és az árverésen is jól érezhető volt a vásárlási kedv. A számok is ezt támasztják alá: a tavalyi őszi aukció 520 430 000 forinttal zárt, az idei pedig 657 130 000 forinttal (jutalékkal együtt 788 556 000). Összesen 218 tétel került kalapács alá, nagyrészt a galéria által markánsan képviselt 1850 és 1950 közötti klasszikus magyar festészet legjobb kvalitású alkotásai. A legmagasabb leütési árat Patkó Károly Olasz halászok című 1929-es festménye érte el, 32 millió forinttal - 20 milliós kikiáltási ár mellett -, ez a művész életművében is árrekord. A XIX. századi kínálatból id. Markó Károly jellegzetes tájképe 28 millió forintért cserélt gazdát. Rippl-Rónai József Piacsek bácsi újságot olvas című kisméretű képe 1908-ból 26 millió forintért kelt el, 22 milliós kezdés után. Ferenczy Károly Est című kompozíciójának ára 20-ról 24 millió forintra emelkedett. Scheiber Hugó kiemelkedő műve, a Cirkusz (1925 körül) 20 millió forintos árat ért el, ami páratlanul magasnak számít egy vegyes technikájú, papírra készült alkotás esetében. Az art decós stílusú mű valamikor a pécsi Janus Pannonius Múzeum tulajdonában is volt, most 12 millión futott neki a licitnek. A római iskolához tartozó Duray Tibor újklasszicista műve, a Nővérek (1933) leütési ára 19 millió forint lett, csakúgy, mint Vajda Lajos 1935-ös szentendrei pasztelljének. Nemes-Lampérth tusrajza 18,5 millió forintba került. Batthyány Gyula Virágcsokorja és Czóbel Béla Csendélete egyaránt 15 millió forintot ért. Rafael Győző Viktor Modern Ádám és Éva című művének 7 millió forintos leütési ára azért érdekes, mert ez a művész eddigi műtárgypiaci áraihoz képest legalább nyolcszoros emelkedést jelent. Az általános áremelkedések és az egyes irányzatok, illetve alkotók népszerűsége mellett az az aukció legfontosabb tanulsága, hogy mind a kortársak, mind a fotók felé nyitást igazolta a piac. Az 1945 utáni magyar festészet ára markánsan emelkedett ezen az árverésen. Bálint Endre Variációk a groteszk temetésre, 1975 című képének leütési ára 15 milliós kikiáltás után 28 millió forint lett. Gedő Ilka egy 1977-es művével elérte a 10 millió forintos leütési árat, 2,8 millió forintról indulva. Ország Lili Kámeákja 3,6 millió forintért, Anna Margit kisméretű bohóca 2,8 millió forintért talált gazdára, Szabó Vladimir szépséges meseképe pedig nagyarányú áremelkedésével is kitűnt: 800 ezres kezdés után 5,5 millió forintért kelt el.
