A közvetítői piac 85 százalékát lefedő szakmai szervezet adatai szerint a márciusban újonnan kötött jelzáloghitel-szerződések összege elérte a 136 milliárd forintot. Összességében az első negyedévben közel 395 milliárd forint értékben vettek fel jelzáloghitelt a magyarok, ami 40 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest (282 milliárd forint). 

Miközben a magyarországi hitelpiac még mindig elmarad az európai és régiós kihelyezésekhez képest, a hazai számok a tavaly nyári csúcsot követő visszaesés után ősz óta ismét emelkedő trendet mutatnak: legutóbb 2024. júliusában volt magasabb az új hitelszerződéskötések volumene a márciusi adatnál.

Kapcsolódó

A szervezet szerint ezt tovább erősítheti, hogy banki oldalról élénk a hitelezési kedv, és az elérhető hitelkamatok a 10 éves állampapír szintje alatt vannak, így még átlagos fizetéssel is jó lakáshitel-alternatívák érhetőek el az állampapírok kamatszintje alatt.

A hitelpiac emelkedő trendjét két piaci körülmény is megtörheti. Az FPKOSZ adatai alapján a lakáscélú jelzáloghitelek esetében folytatódott a CSOK Plusz arányának mérsékelt visszaesése. Ennek oka, hogy a konstrukció bevezetésekor, 2024 elején a jövőben gyermeket vállalni kívánó párok egy része előre hozhatta a hitelfelvételt, illetve a 2023-as piaci visszaesés után gyorsabban térhetett vissza az ingatlanvásárláshoz az új lehetőségnek köszönhetően. 

A hitelfolyósításokkal kihelyezett volumen emelkedő trendjét emellett az áremelkedés következtében tovább csökkenő ingatlanpiaci tranzakciószám is megtörheti. Az ország népszerű, frekventált pontjain éves alapon mintegy 15 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak. Amennyiben ez a trend folytatódik, megtörhet a lakáshitel-kihelyezés dinamikája.