Private credit, private equity és különösen a hedge fundok világa, ezek mind olyan alternatív befektetések, amelyek versenyképes hozamot biztosíthatnak, Magyarországon azonban csak egy szűk kör ismeri őket.

Hogy az összkép változzon, a Bázispont meghívta az Apelso Wealth Managementtől Illés Istvánt, a társaság cégtársát, valamint Pinter András befektetési igazgatót. A lényeg az, hogy az alternatív befektetések körébe tényleg minden belefér, ami nem érhető el nyilvános kereskedési felületeken. Szűkebb értelemben a hagyományos tőkepiaci eszközökhöz képest általában kissé kevésbé likvid termékeket értünk ezalatt, amelyek egyik jellemzője, hogy teljesítményük nem feltétlenül mozog együtt a tőkepiaci trendekkel.

Ez azonban messze nem hátrány, sőt: gyakran  épp ez szükséges egy hosszú távú befektetési portfólió kiegyensúlyozott teljesítményéhez. 

Annyi hasonlóság mutatkozik a részvényekkel, vagy általában véve a reáleszközökkel, hogy az alternatív befektetési formák ugyanúgy alkalmasak vagyonépítésre, legalábbis a hosszú időre visszatekintő múltbéli hozamok alapján. 

Az érdekesség egyébként az, hogy bár a hedge fundok abszolút nem számítanak újdonságnak, az viszont talán igen, hogy egyre inkább elérhetővé válnak vagyonos magánszemélyek számára is. 

Egyre több cég marad a tőzsdén kívül, vagy a nagy felfutás, profitlehetőség a tőzsdén kívüli fázisban történik meg. Szóval nem lebecsülendő a tőzsdén kívüli finanszírozás, például magánhitelek, vagy magánbefektetések segítségével. Egy private credit hitelező gyakran rugalmasabb, sokszor hosszabb időre biztosít forrást, mint egy hagyományos bank. 

   

Pozitív hozam mindenek felett

A befektetők szerencséjére a hedge fundok koncepciója nagyon sok irányban bővült, összetett és kevésbé összetett stratégiákkal. Az alapvető koncepció azonban nem igazán változott, a piaci mozgásoktól függetlenül pozitív hozam elérése.

Egyébként a hedge fundokkal kapcsolatban még mindig sok a téves prekoncepció, hogy ez egy magas kockázatú, komoly tőkeáttétellel kereskedő termék, a végletekig leegyszerűsítve: ők a gonosz shortosok. Ez a része a dolognak, amit számos film is feldolgozott, azonban csak egy töredéke a hedge fund univerzumnak. 

Guruk helyett kódok

Egyébként a 90-es évekig a legismertebb hedge fundok sztárbefektetőkhöz, gurukhoz kötődtek, ma már viszont kevésbé jellemző a diszkrecionális személyhez kötődő alap, felváltották őket az adatalapú kvantitatív döntési modellek. Szóval, brutális technológiai háttér áll a hedge fundok mögött, amelyek közt egyre többre jellemző, hogy nem közgazdászokat, pénzügyeseket igazolnak, sokkal inkább fizikusokat, azokon belül is asztrofizikusokat keresnek.

Miről volt még szó az adásban?

  • miért mutatkozik igény alternatív befektetésekre?
  • miben más egy abszolút hozamú alap (amely egyre népszerűbb itthon) és a hedge fund?
  • az elért hozam a lényeg önmagában, vagy az egyes kockázati profilhoz párosítható hozam a fontos?
  • milyen az alternatív befektetések (private credit, hedge fund, private equity) szabályozói környezete itthon?  
  • mik a belépési küszöbök, milyen korlátozások fordulnak elő?
  • milyen eszközök érhetők el, amelyek kívül esnek a hagyományos befektetési alapok látókörén