Ijesztő mértékű élelmiszer-drágulás alakult ki az utóbbi időszakban. A legfrissebb inflációs adatok szerint januárban több mint 10 százalékos volt az áremelkedés, havi szinten pedig 3 százalékos, amire évek óta nem volt példa. Közben pedig világszerte is meredeken emelkednek az élelmiszerárak a FAO (az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) elemzése alapján.
Ez volt a helyzet már az Ukrajna elleni orosz támadás előtt, a háború pedig még jobban felpörgetheti az élelmiszer-drágulást. Ukrajna a világ vezető napraforgó-termelője, napraforgó-étolaj tekintetében pedig a világ legnagyobb exportőre. Ez hatással lehet áttételesen az élelmiszer-nyersanyagok, valamint a feldolgozott élelmiszerek árára világszerte, ez pedig a magyarországi árakat is befolyásolja. Azt most még nehéz megmondani, hogy melyik élelmiszernél milyen drágulás várható. A magyar piaci helyzetet befolyásolja az árstop, amely hét élelmiszernél az étolajnál, lisztnél, cukornál, csirkemellnél és -farhátnál, sertéscombnál, a 2,8 százalékos tartós tejnél maximálja a bolti árakat.
Mindenesetre az eddig bekövetkezett és a várható élelmiszer-drágulás miatt a boltláncok közötti árverseny még élesebbé vált, ám kérdés, hogy a vásárlók mennyire tartják számon, hogy melyik üzlet milyen kínálattal és árakkal vág neki a soron következő hétnek. Erre kereste a választ a Napi.hu a vásárlók körében.
A többség élelmiszer-vásárlás előtt megnézi a boltláncok kínálatát, akcióit - derült ki derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. A válaszadók 53 százalékára igaz ez, azaz éppenhogy többségben vannak, akik rendszeresen szondázzák a kínálatot. A válaszadók alig több mint negyede alkalmanként néz rá az akciós kínálatra, 13 százalékuk a bejáratott üzletet választja. A felmérés szerint a vásárlók 6 százaléka nem foglalkozik ezzel, bármelyik üzlet jó nekik.
A nők érzékenyebbek az árakra: tízből hatan rendszeresen körülnéznek, mielőtt elindulnak a boltba az élelmiszerekért. A férfiaknak csak a 44 százalékára igaz ez.
Az életkort nézve az idősebbek között van a legtöbb akcióvadász, 59 százalékuk rendszeres akciófigyelő. Igaz, a középkorúak és a fiatalok körében is többségben vannak.
A végzettség szerinti bontás összefüggésben van a jövedelmi helyzettel. Az alapfokú végzettségűek átlagfizetése alacsonyabb, mint a többieké, körükben 61 százalékos az akciókat keresők aránya. A diplomások közül 10-ből 4-en teszik ugyanezt. Utóbbiak körében a legmagasabb azoknak az aránya, akik kvázi az ártól függetlenül az eddig jól bevált boltba járnak.
A lakóhely szerinti bontásból pedig az derül ki, hogy a fővárosiak között a legalacsonyabb az akciókat rendszeresen figyelők aránya. A megyeszékhelyen lakóknál a legmagasabb, 58 százalékuk rendszeres olvasója az akciós újságoknak. Valamennyi településtípus esetén 10 százalék alatt vannak azok, akiknek teljesen esetlegesen vásárolnak, az éppen szembejövő üzletben szerzik be az elemózsiát.
