BUX 134616.81 2,41 %
OTP 41570 2,74 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Különös benzinár-változások Magyarországon - óriási harc a háttérben

Az üzemanyagpiac egyik sajátossága, hogy a nagykereskedelmi árak változását gyakorlatilag azonnal követik a kiskereskedelmi árak is. Bár többször vizsgálta, a versenyhivatal eddig nem jutott a kartellezésre utaló információ birtokába.

2012. november 7. szerda, 07:15

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Bár a rendszerint hétfőnként megjelenő, a szerdai üzemanyagár-változást beharangozó híradások a nagykereskedelmi árról szólnak, gyakorlatilag azonnal és az összes kúton módosulnak az autósokra érvényes kiskereskedelmi árak is. Ez azért is furcsának tűnhet, mert más termékek esetében a kereskedők - főleg, ha tart még a régebben beszerzett készlet - nem feltétlenül igyekeznek azonnal követni a nagykerárak mozgását. A Gazdasági Versenyhivatal és a holtankoljak.hu szakértőjének véleménye szerint nincs szó titkos összejátszásról a kutak üzemeltetői között, inkább az éles verseny a meghatározó.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az üzemanyagpiaci ármozgást több ízben vizsgálta, azonban a forgalmazók között létrejött megállapodásra vonatkozó közvetlen információ a GVH-hoz mindeddig nem érkezett. Így - pusztán az azonos lokális piaci üzemanyagárak miatt - versenyfelügyeleti eljárás nem indult - tájékoztatta lapunkat a hivatal.

Amint arról beszámoltunk, bruttó 8 forinttal csökkenti a 95-ös benzin, illetve 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát mától a Mol Nyrt. IA mostani csökkentéssel a 95-ös benzin átlagára 405-406 forintra, a gázolajé pedig 424-425 forintra esik. A benzin ára az idén április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj január közepén volt a legdrágább, akkor egy liter átlagosan 449 forint volt. Az autósok 20-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.

A hivatal által eddig lefolytatott panaszos, bejelentéses eljárásokból származó piaci információk alapján az üzemanyag-kiskereskedelmi piac szereplői az üzemanyagot alapvetően a nagykereskedelmi piac piacvezető vállalkozásától, vagyis a Moltól szerzik be. Amelyek pedig nem (például a Lukoil), azok többnyire nem is követik a Mol árait - tapasztalta a GVH.

Helyi piacok

Az üzemanyag-kiskereskedelem piacán - a fogyasztók utazási hajlandóságára tekintettel - egyetlen országos vagy megyei piac helyett lokális piacok különíthetők el. E piacok transzparensek, amelyeken - jellemzően a nagyvárosok területén -, intenzív a verseny, ennek megfelelően a helyi piaci árakat az adott piac feltételeinek és körülményeinek változására tekintettel korrigálják - szükség szerint akár naponta. Emiatt gyakran jellemző, hogy az egyik társaság által nyújtott árelőny a piaci mozgások okán, az erős verseny hatására eltűnik, anélkül, hogy a piaci szereplők bármilyen, a versenytörvény (Tpvt.) rendelkezéseibe ütköző versenykorlátozó megállapodást kötnének egymással - húzza alá a GVH. Előfordulhat, hogy nagyon hasonló, gyakorlatilag azonos kiskereskedelmi árakat alkalmaznak például egy adott kisebb városban, amelyek ráadásul az országos vagy megyei átlagos kiskereskedelmi, vagy a más településen kialakult árszint felett helyezkednek el, ehhez azonban nem szükséges az, hogy a piaci szereplők egymással versenykorlátozó megállapodást kössenek. Ilyen esetben az egyezést a versenytörvény nem tiltja, az a versenytársak árkövető vagy párhuzamos magatartásával magyarázható.

Amint arról beszámoltunk, a magyarországi üzemanyagárak az Európai Unión belül a magasabbak között vannak. Az Európai Energia Portál (EEP) legutóbbi, szeptember végi állapotokat összehasonlító adatsora szerint az euróra átszámított benzinárak terén Magyarország az EU középmezőnyében, míg a gázolaj esetében az élbolyban jár. Részben a viszonylag magas árak miatt is egyre zsugorodik a hazai üzemanyag-kiskereskedelmi piac forgalma.

A lokális piacok közötti áreltérések a földrajzi piaci sajátosságokkal magyarázhatóak, amelyek az üzemanyag-kiskereskedelem megszokott piaci jellegzetességei. Az egyes lokális piacok egymással az árszint vonatkozásában nehezen vethetők össze, és az adatokból a GVH szerint nem vonhatók le egyértelmű versenyjogi következtetések sem. Így például elképzelhető, hogy egyes közeli települések területén azért alacsonyabb a kiskereskedelmi árszint, mint máshol, mert mondjuk  a településen nagyobb arányban találhatóak meg a diszkontárazást alkalmazó üzemanyag-töltőállomások. Más esetekben adott benzinkutak forgalmasabb csomópontokban való elhelyezkedése, és az ebből adódó kereslettöbblet indokolhatja az alacsonyabb árak kialakulását, még ha az érintett benzinkút azonos hálózatba is tartozik azzal, amelyiknek a fogyasztói árai magasabbak.

Óriási a harc

Egészen biztosan nem az üzemanyag-forgalmazók \"összebeszélése\", kartellezése áll a hazai benzinárak együttmozgása mögött - állítja Vultur Csaba, a holtankoljak.hu szakújságírója. Óriási harc folyik a vevőkért a magyar üzemanyag-kiskereskedelmi piacon, a forgalmazók szoros figyelemmel követik egymás tevékenységét - a szakember szerint ez magyarázza, hogy a Mol nagykereskedelmiár-változtatásait minden töltőállomás-üzemeltető átvezeti saját kiskereskedelmi áraiba is.

A tapasztalatok szerint előfordul, hogy az árnövekedést nem minden benzinkúton érvényesítik azonnal, például van, ahol csak egy nap után emelnek - így a kiskereskedő a saját lokális piacán egynapos előnyt tud szerezni. A heves konkurenciaharc közepette a kisebb magánkutak olykor úgy igyekeznek előnybe kerülni, hogy \"levágják\" a nagy kutak tipikus, 90 filléres árvégződését. Így közel egy forinttal ígér alá versenytársainak, amely az árösszehasonlító portálokon, például a holtankoljak.hu listáján is előnyt biztosít a kereskedőnek. A jelenség kulcsa az, hogy az adott környéken, lokális piacon hány darab kút üzemel, az autósok ugyanis már pár forinttal kedvezőbb árakért is hajlandóak másik kútra átmenni.

Major András
Major András

Ez is érdekelhet