Az élelmiszerbiztonság egyes konkrét kérdései iránt mérsékelt érdeklődést mutat a magyar lakosság. Például az élelmiszerek génkezelésének fogalmát ugyanúgy csak a felnőttek kétharmada ismeri, mint négy évvel ezelőtt. Az eljárást ismerők fele tartja károsnak a génkezelést, egy kisebbség előnyösnek, míg a megkérdezettek jelentős hányada közömbös a kérdésben. E tekintetben a 20-49 évesek és a magasabban képzettek az átlagot jóval meghaladó mértékben tájékozottak, s minél inkább képzett valaki, illetve minél nagyobb jövedelemmel rendelkezik, annál inkább tartja károsnak az eljárást.
Figyelemre méltó, hogy a biotermékek pozíciója nem javult négy év alatt, a megkérdezettek közepes fontosságot tulajdonítanak annak, hogy bioélelmiszert vásároljanak.
Továbbra is a megkérdezettek 90 százaléka számára fontos, hogy az élelmiszer jó minőségű legyen, s hasonlóan változatlan a mesterséges ízesítőanyagokat, továbbá a tartósítószereket elutasítók 55, illetve 54 százalékos többsége. Azok aránya, akiknek fontos, hogy az élelmiszer ne tartalmazzon mesterséges színezéket, 52 százalékról 57-re százalékra nőtt, miközben a környezetbarát csomagolást előnyben részesítők súlya 6 százalékponttal 42 százalékra csökkent.
A mesterséges ízesítő- és színezőanyagok, továbbá a tartósítószerek inkább zavarják a nőket, mint a férfiakat. Az élelmiszerek környezetbarát csomagolása legkevésbé az ínyencek, legnagyobb arányban pedig a gyesen, gyeden lévő kismamák, továbbá az egészséges étkezésre törekvők számára fontos.
