BUX 142467.45 -0,1 %
OTP 45800 -1,34 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Lesz-e erdélyi magyar televízió?

A magyarországi közszolgálati televíziók és a határon túli tévéstúdiók viszonya megöli a romániai magyar televíziózást - írta a Népszabadság mai számában.

2003. október 31. péntek, 10:09

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyik célkitűzése az, hogy a meglévő kapacitások összefogásával mielőbb egész napos magyar nyelvű televízióadást hozzon létre. A kormányon lévő román Szociáldemokrata Párttal megkötött idei együttműködési megállapodás tételesen tartalmazza a kilencvenes évek elején megszüntetett marosvásárhelyi körzeti tévéstúdió újraindítását, amely román és magyar nyelven sugározna. Az egész Erdély területén fogható egész napos magyar tévéadásra azonban még két-három évet várni kell, és nem utolsósorban a magyar kormányon is múlik, hogy ez az idő rövidebb legyen.

A Román Televízió (RTV) három területi stúdiója – a bukaresti, a kolozsvári és a temesvári – hetente öszszesen 8 óra 40 percnyi magyar nyelvű műsort sugároz. Az idén a három csapat összesen 600 ezer forintnyi támogatást kapott Magyarországról. A pénzt infrastruktúra-fejlesztésre fordították, de az elmúlt években az is előfordult, hogy semmiféle támogatásban nem részesültek. A határon túli televíziózásra szánt pénzek nagy részét a Duna, a Magyar Televízió és a magánstúdiók kapják meg.

Xantus Gábor erdélyi filmes szakember elmondta: míg az M2 kezdettől fogva kizárólag a határon túli stúdiók által készített anyagokra alapozott, a Duna TV esetében, „a műsorgyártás szintjén olyan érdekeltségek is érvényesültek, amelyek a deklarált szándékok ellenére bizonyos határon túli műhelyeket előnytelen helyzetbe hoztak, s ez a gyakorlat egzisztenciális kényszerhelyzeteket szült”.

Gáspárik Attila, a romániai Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke elmondta, hogy egyfelől a román jogszabályok nem teszik lehetővé a nonprofit jellegű tévécsatornák működését, másfelől pedig a reklámpiac Bukarest-központúsága okán a magyar vállalkozók nem tartják előnyösnek a helyi csatornákon történő reklámozást. Olyan helyzet állt tehát elő, hogy a helyi stúdiók – megélhetési okokból – a magyarországi támogatásokra, illetve az ottani megrendelésekre kénytelenek összpontosítani. Nem csoda tehát, hogy a legutóbbi felmérések azt mutatják, a romániai magyarság fő hírforrása a bukaresti székhelyű ProTV román magántelevízió.

Gáspárik úgy véli, a Duna TV nem ad valós képet az erdélyi magyarságról, nem az erdélyi fiatalok és vállalkozók nyelvén szól, s „a falusi lakosságnak is kezd elege lenni abból, hogy olykor kihaló, utolsó dzsungellakóknak láttatják”.

NAPI Online
NAPI Online

Ez is érdekelhet