Három emberből kettő kiegyensúlyozott befektetési formát keres – derül ki az OTP Nyugdíjpénztár legfrissebb adataiból. A majdnem 300 ezer pénztártag hat különböző befektetési portfólió közül választhat annak tükrében, hogy milyen időtáv alatt, mekkora hozamot szeretne elérni és mekkora kockázatot szeretne vállalni. Az adatokból kiderül, hogy majdnem 200 ezren választották a kiegyensúlyozott portfóliót, amely ugyan nagyobb kockázatvállalást jelent, mint az klasszikus, az óvatos vagy a kockázatkerülő, de kisebbet, mint a növekedési vagy a dinamikus.

Az óvatosabb, ugyanakkor a kevesebb hozamot ígérő csomagok a legkevésbé népszerűek. A kiegyensúlyozott (66 százalék) után a képzeletbeli dobogóra még a teljes tagság közel 20, illetve 8 százalékával a növekedési és a dinamikus portfóliók fértek fel.

Ki indít ilyen megtakarítást?

A korosztályos adatokat megnézve kiderül, hogy bár szinte minden korosztályban a kiegyensúlyozott csomag a legnépszerűbb, de minél fiatalabb egy pénztártag, annál szívesebben választ nagyobb kockázatot, de nagyobb hozamot is ígérő portfóliót.

A szakember szerint ez természetes, hiszen a fiatalok kevesebb rossz tapasztalattal rendelkeznek a következményekről, és ez bátrabbá teszi őket. Ráadásul a korosztályuk optimista világlátása is rásegít, fiatalon sokan úgy érzik, velük nem történhet semmi rossz.

„Ugyan a kockázatkerülési vagy kockázatvállalási hajlamot mélyen hordozzuk magunkban, de lehet, és néha kell is ezen változtatni. Egyik véglet sem jó: tanuljuk meg, mikor kell biztonságra törekedni, és mikor merésznek lenni. Az igazán sikeres emberek nem vagy kockázatvállalók vagy kockázatkerülők, hanem tudják, mikor melyik stratégia a nyerő” – mondta Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus.

Érdemes átgondolni

Szerinte, ha valaki azt érzi, hogy túlzottan kockázatkerülő és ez gátolja, akkor lehet apró lépésekben haladni. Meg lehet tanulni, hogyan érdemes kockázatot vállalni és kezelni a bizonytalanságot: nem az a lényeg, hogy ne vállaljunk kockázatot, hanem hogy értsük, mit vállalunk.

Értsük meg saját félelmeinket és a kockázati attitűdünket: miért vagyunk ennyire óvatosak? Erről akár listát is készíthetünk. Fontos, hogy nem kell rögtön nagy kockázatot vállalni. Próbáljunk ki egy új ételt, egy új hobbit vagy útvonalat. Pénzügyekben pedig kis összeggel kipróbálhatunk valami újat, vagy tegyük ki magunkat kisebb kihívásoknak, amelyek enyhébb kockázattal járnak: a félelemlista mintájára készülhet bátorságlista is.