Ahogy beköszönt a nyár, egyre többen kelnek útra, sokan külföldre mennek nyaralni, ami azt is jelenti, hogy a Magyarországon kívüli kártyás fizetések száma is megugrik, sokunk nem szereti ugyanis a készpénzt még más országokban sem. A legtöbb ember már nem figyeli a valutaárfolyamokat, hanem a bankkártyáját húzza elő a zsebéből – legyen szó egy tengerparti étteremről, múzeumi belépőről vagy egy last minute szállásfoglalásról.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint Magyarországon a tavalyi év második félévében a bankkártyás költések összességében tovább emelkedtek, de a növekedés motorja egyértelműen a külföldi vásárlások irányába tolódott el. Euróban számolva a belföldi tranzakciók értéke csupán 5,1 százalékkal bővült, míg a külföldi költéseké 30,3 százalékkal ugrott meg.

Ez a több mint hatszoros különbség világosan mutatja: a hazai vásárlók egyre bátrabban és gyakrabban használják kártyájukat nemzetközi fizetésekre.

A Monitorblog elemzése szerint a trend nemcsak értékben, hanem volumenben is markáns: 2024-ben az összes magyar kártyás vásárlás értéke euróban 8,6 százalékkal emelkedett (árfolyamszűrés nélkül 12,5 százalékkal), ezen belül azonban a legnagyobb mértékben a külföldi online vásárlások növekedtek – 32,1 százalékkal. Belföldön ezzel szemben a fizikai tranzakciók csupán 5,2 százalékkal emelkedtek. Ez a kontraszt különösen szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy a koronavírus-járvány előtti időszakban még jellemzően a belföldi vásárlások vitték a prímet.

Kapcsolódó

Mi áll a háttérben?

A külföldi online tranzakciók növekedése mögött nemcsak az utazások számának emelkedése áll, hanem a globális e-kereskedelmi platformok, mint a Temu, Shein vagy Amazon, valamint a nemzetközi fintech-szolgáltatók (például a Revolut vagy Wise) is erőteljesen formálják a vásárlási szokásokat. Egyre több fogyasztó használ digitális pénztárcát vagy webkártyát, és tölti fel azokat hazai bankkártyájáról – ez a tranzakció pedig külföldi vásárlásként jelenik meg a statisztikákban, még akkor is, ha az összeget később hazai célra fordítják.

Továbbá a statisztikák nem tartalmazzák az utánvétes online vásárlásokat, amelyek itthon még mindig rendkívül elterjedtek: az online rendelések több mint negyedét így fizetik. A belföldi online kosárérték tehát ennél vélhetően magasabb – de még így is alulmarad a külföldihez képest.

A digitalizáció jelentős felerősödésével egy időre datálható a külföldi kártyás fizetések igazi megugrása, a koronavírus-járvány előtt ugyanis fele annyi bankkártyás fizetést regisztrált a jegybank határainkon túl. Az internetes költések akár négyszer annyit is kitehetnek az adatokból, mint a hagyományos banki termináloknál lebonyolított tranzakciók, sőt, az elköltött összeg is hasonlóan szokott alakulni.

Ennyit spórolhatunk

A külföldi kártyahasználat nemcsak kényelmes, hanem sokkal olcsóbb megoldás is, mint a készpénz. Kényelmes, mert nem kell rohangálni a pénzváltóba, nem kell vesződni a készpénzzel, sőt még attól is kevésbé kell tartanunk, hogy elveszítjük a papírpénzt.

Valutaváltásnál egyrészt számolni kell azzal, hogy le kell vennünk a forintot a bankszámlánkról. Ez havonta ATM-ből felvéve 150 ezer forintig ingyenes Magyarországon, ennél azonban általában több pénzre van szüksége egy magyar családnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számsorai szerint egy átlagos magyar naponta 31 ezer forintot költött külföldön az év első hónapjaiban, ez nyáron akár az 50 ezret is megközelítheti.

A fizikai pénzváltók haszonkulcsaihoz képest sokkal jobban megéri bankkártyával fizetni, hiszen a bankok általában devizaeladási árfolyamon számolják át az elköltött összeget, ami mindössze 1-2 százalékkal magasabb a középárfolyamnál.

Amennyiben a terminál megkérdezi, hogy milyen valutában szeretnénk fizetni, érdemes az adott ország fizetőeszközét választani, így ugyanis a saját bankunk fogja átváltani a pénzt.

Azaz, ha például Horvátországba utazunk és a terminálon feljön egy kérdés arról, hogy euróban vagy forintban szeretnénk-e teljesíteni a fizetési kötelezettségünket, akkor azt ajánljuk, hogy az eurót válassza.

Ennél is olcsóbban szeretné megúszni?

Ha valaki még ennél is többet szeretne spórolni, annak érdemes fintech-alkalmazásokat használni vagy olyan hagyományos számlacsomagot választani, amely biztosítja a középárfolyamon való váltást legalább egy meghatározott összegig.

Magyarországon a két legismertebb fintech-szolgáltató a Revolut és a Wise. Mindkettő kedvező árfolyamokat kínál: a Wise esetében ugyan valamivel magasabb a váltási díj, viszont nincs havi limit, míg a Revolutnál az árfolyam mindössze 1 forinttal tér el a hivatalos középtől, de az ingyenes csomagban ez csak havi 350 ezer forintig érhető el jutalékmentesen. A Revolut Premium csomagjával – havi 2500 forintos díj fejében – már korlátlan összegben váltható deviza kedvezményes áron.

Hasonló megoldások már több hazai banknál is elérhetők: az OTP, a Gránit és az Erste Bank kínál középárfolyamhoz közeli váltást, míg a K&H Bank utólag téríti vissza a váltás költségeit. Ezekkel a lehetőségekkel egy négytagú család akár több tízezer forintot is megspórolhat a nyaralás során a hagyományos valutaváltókhoz képest.

Érdemes felkészülni

Magyarországon a kereskedőknek, szolgáltatóknak kötelező biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét. A legtöbb helyen azonban nincs erre vonatkozó szabályozás, így a külföldi utazásra érdemes magunkkal vinni valamennyi készpénzt is.

Már csak amiatt is, mert egyre több olyan esetről lehet hallani, ami miatt egyszerűen ellehetetlenül a bankkártyahasználat külföldön. És nem, most nem a bankkártyalopásokról van szó – az is nagyon veszélyes és a határon túl különösen fontos odafigyelni arra, hogy nehogy eltűnjön a kártya. Mostanában az is egyre gyakoribbá válik, hogy elutazunk például egy szomszédos országba, majd fizetni próbálunk, egyszer-egyszer még lehet sikerül, aztán képzeljék el, hogy a következő tankolásnál már elutasítja a kártyáját a terminál.

Ez könnyen megtörténhet abban az esetben, ha nem jeleztük a számlavezető pénzintézetünknek, hogy külföldre utazunk. Sokan nincsenek ezzel egyébként tisztában, pedig az MNB egy tájékoztatóban is figyelmezteti a fogyasztókat, hogy

„számos pénzügyi szolgáltatónál a külföldre utazást előre be kell jelenteni”.

Ráadásul rendelet is kötelezi a bankokat, hogy monitoringrendszert működtessenek a kártyával végrehajtott tranzakciók, vásárlások figyelésére. Ezek a szoftverek pedig gyanú esetén jeleznek, amelyet követően a pénzintézetek megteszik a szükséges intézkedéseket, például a kártya és a hozzá tartozó számla ideiglenes zárolását. A legtöbb bank ezt addig fent is tartja, míg nem beszélnek legalább telefonon az ügyféllel.

Erről ne feledkezzen meg az út előtt

Utazás előtt érdemes

  • jelezni a banknak, hogy külföldön kívánja használni a kártyáját,
  • elmenteni az ügyfélszolgálati telefonszámot,
  • ellenőrizni a kártya érvényességét és a beállított limiteket,
  • előzetesen tájékozódni az úti cél közelében található ATM-ekről és bankfiókokról,
  • valamint – ha nincs állandó utasbiztosítása – érdemes megfontolni egy, a bankkártyához kapcsolódó kedvezményes biztosítás megkötését.