Ahogy itt az ősz és közeledik a fűtési szezon, mindannyiunkban felmerül, hogyan tudnánk úgy spórolni a fűtéssel, hogy közben nem fázunk. Éppen ezért sokan nem csak hűtésre, hanem fűtésre is használják a klímát. Azt azonban sokan nem tudják eldönteni, hogy megéri-e klímával fűteni, vagy sokat rá kell majd fizetni a hónap végén.

A modern klímák működésének alapja a hőszivattyú elv. Ez azt jelenti, hogy egy modern klímaberendezés egy levegő-levegő hőszivattyú, ami hűtési üzemmódban a beltéri levegőt egy hőcserélő segítségével lehűti, fűtési üzemmódban ugyanakkor felfűti – írja az E.ON szolgáltató írása alapján az Agroinform. 

A klímákban speciális hűtőközeg van: egy olyan vegyület, ami cseppfolyósból gázhalmazállapotba kerül - illetve fordítva, gázból cseppfolyósba – és ezáltal képes a hő elvezetésére. Fűtés üzemmódban a kompresszor segítségével felhalmozott hőenergia nem kifelé távozik, hanem a belső teret, a lakás levegőjét fűti fel.

A fentiekből két dolog következik: egyrészt az, hogy egy hűtésre alkalmas klíma elméletileg mindig képes a (kiegészítő vagy önálló) fűtésre is, másrészt pedig az, hogy – például egy villanyradiátorral ellentétben – a klíma az elektromos áramot nem közvetlenül alakítja át hővé.

Ez utóbbi azért fontos, mert ennek köszönhetően a légkondicionáló egységnyi energia felhasználásával akár négyszer-ötször több hőenergiát is képes biztosítani, mint egy hagyományos villanyradiátor.

Végeredményben ez az, ami miatt a klímával való fűtés megtakarítást jelenthet a hagyományos megoldásokhoz képest.

Azonban egy alapvetően hűtésre szánt, kisebb teljesítményű klímától nem várhatjuk el, hogy egy teljes téli szezonban 20-25 Celsius fokot biztosítson otthonunkban.

Kapcsolódó