A háztartások által újonnan felvett lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója nem változott májusról júniusra, vagyis az ügyfelek hasonló feltételekkel juthattak lakáshitelhez, mint egy hónappal korábban. Ugyanakkor az új szerződések összértéke kis mértékben csökkent, ami arra utalhat, hogy kevesebben vagy kisebb összegben vettek fel lakáshitelt júniusban.
Stabil kamatok, enyhe visszaesés
A lakáscélú hitelek átlagos kamatlábának mértéke 7,19 százalék volt júniusban, ez mindössze 0,13 százalékponttal haladja meg az egy évvel ezelőtti adatot, egy hónap alatt pedig nem volt emelkedés.
A július 31-én fixált otthon start programmal azonban teljesen felfordulhat a piac, hiszen nemhogy a költségek emelkedésére, hanem azok jelentős visszaszorítására lehet számítani. A kormányrendelet szerint:
- a kölcsön kamata a futamidő alatt fix, legfeljebb 3 százalék;
- a hitel összege maximum 50 millió forint lehet;
- a futamidő nem haladhatja meg a 25 évet;
- az előtörlesztési díj nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1 százalékát.
- a banki folyósítási, hitelbírálati díj legfeljebb 30 ezer forint lehet (ide nem értve az értékbecslési díjat, helyszíni szemle díját);
- ha piaci hitelt is igényel az adós a támogatott hitel mellé, akkor ezen kölcsönnél a hitelintézet a 2025. május 30-án érvényben lévő díjak mértékéig számíthat fel díjat, költséget. Vagyis az ezt követő díjemeléseket nem érvényesítheti a bank egy otthon start hitel mellé felvett piaci hitel esetében.
A jelenlegi piaci környezetben a lakáshitelek kamatai átlagosan 7,16 százalék körül mozognak, vagyis a hitelfelvevők évente ekkora kamatot fizetnek a tartozásuk után. Ha azonban megjelennek olyan támogatott hitelek, amelyek kamatszintje csupán 3 százalék (vagy egyes bankok a verseny érdekében akár alá is mennek, bár ez nem valószínű), akkor az ugyanakkora összegű hitelre sokkal kevesebb kamatot kell majd fizetni.
Tegyük fel, hogy valaki 20 millió forintos lakáshitelt vesz fel 20 évre.
Ha a kamat 7,16 százalék, a havi törlesztőrészlet körülbelül 157 ezer forint lenne, a teljes visszafizetendő összeg 20 év alatt körülbelül 37,7 millió forint.
Ha csak 3 százalék, akkor a havi törlesztőrészlet körülbelül 111 ezer forint lenne, a teljes visszafizetendő összeg 20 év alatt körülbelül 26,7 millió forint.
Mindez havi szinten mintegy 46 ezer forint megtakarítást jelent, húsz év alatt pedig összesen körülbelül 11 millió forinttal kevesebbet kell visszafizetni. Azoknak tehát jelentős könnyebbséget biztosít majd az új hitelkonstrukció, akik hitelből vásárolnának szeptember után ingatlant. Persze, ezt a támogatott kölcsönt csak az első lakásra lehet felvenni.
A szerződések értéke 5 milliárd forinttal csökkent szezonális kiigazítás nélkül, így június végén az állomány 143,7 milliárd forint volt. Az új támogatott kölcsön valószínűleg ezt is növelheti az utolsó negyedévben, elemzői várakozások szerint leginkább majd 2026-ban.
Az Orbán-kormány ezzel megint csak a jómódúaknak kedvez
Zsiday Viktor közgazdász szerint a kevésbé tehetőseknek (így például a fiatalok és az alacsonyabb jövedelműek) ez borzasztó csapás. Ha rajtuk akarunk segíteni, akkor a kínálatot kell ösztönözni, és nem a keresletet. Ebben az esetben úgy történik lakásállomány-bővülés, hogy az árak süllyednek. De hozzá kell tenni, hogy a lakáspiaci árak nominálisan jellemzően lefelé ragadósak, azaz valószínűbb, hogy ebben az esetben az árak inkább csak éveken át változatlanok maradnak (nominálisan, de reálértelemben csökkenhetnek).
A kormányzat lakáspiaci beavatkozásai az elmúlt években szinte kizárólag keresletoldaliak voltak, az új 3 százalékos hitel is az: a jómódúaknak kedveznek, a szegényebbek számára kedvezőtlenek, és legfontosabb eredményük az árak felhajtása.
Ez a helyzet a többi hitellel
A személyi hitelek esetében is változatlan maradt az átlagos hitelköltség mutató, viszont itt is csökkenés volt megfigyelhető az új szerződések értékében a jegybanki statisztika szerint. Ez jelezheti, hogy a háztartások óvatosabbá váltak a fogyasztási célú hitelfelvételben.
A babaváró hitelek új szerződéses összege 2025. júniusban 18,1 milliárd forint volt. A program kezdetétől összesen 2734 milliárd forint értékben kötöttek ilyen szerződést a háztartások a hitelintézetekkel.
Az idén januárjában bevezetett munkáshitel szintén keresett konstrukció: júniusban 13 milliárd forintnyi új szerződés született, így fél év alatt összesen 107 milliárd forint értékben vettek fel ilyen típusú hitelt a dolgozók.
Több hitelkártya
A jegybank éves statisztikája szerint egyébként 2024-ben a hazai pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott kártyák száma 2 százalékkal növekedett. Ez a tendencia utalhat arra, hogy a lakosság nem rendelkezik elegendő jövedelemmel ahhoz, hogy minden kiadást fedezni tudjanak.
Ahogy arról például nemrég beszámoltunk, az Erténél a mobilapplikációban elérhető különféle funkciók és szolgáltatások között hamar az egyik legnépszerűbb lett a pár kattintással igényelhető EasyPay részletfizetési megoldás. A tranzakciók összértéke alapján a legtöbben az utazással/nyaralással kapcsolatos költségeknél, valamint az élelmiszer-vásárlások során veszik igénybe a szolgáltatást. Ugyanerre utal az MBH nemrég készült kutatása is, melyből kiderült, hogy a lakosság 70 százaléka egyáltalán nem tud félretenni rendszeresen.
A vállalatoknál vegyes a kép
A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forinthitelek esetén érdekes kettősség figyelhető meg: az 1 millió eurónál kisebb értékű hitelek átlagos kamata emelkedett, míg a nagyobb összegű forinthitelek kamata csökkent. Ennek ellenére mindkét kategóriában csökkent az új szerződések értéke, ami a vállalati hitelezés lassulására utalhat.
Az euróhitelek terén ellentétes tendencia érvényesült: az alacsonyabb összegű hitelek kamata csökkent, míg a magasabb értékkategóriában emelkedett. Ugyanakkor az új euróhitelek értéke nőtt, különösen a nagy összegű, egyedi ügyletek révén.