Kedden a nemzetközi olajpiacon heves áresés bontakozott ki, amely szerdán is kitartott. A kedden még 75,50 dolláron nyitó amerikai WTI típus 68,70 dollárig ért le szerda délután, az Európában meghatározóbb Brent típus 79,20 dollárról 72,30 dollárig zuhant ugyanebben az időben. A két típus közti különbség kissé kiszélesedett, ami arra utal, hogy a WTI piacán nagyobb az eladói nyomás.

Sokan fordítva ültek a lovon

Az áresésnek technikai és fundamentális alapjai egyaránt lehetnek. Az elmúlt hónapokban nagyon sokszor erősödtek fel az áremelkedési várakozások, különösen azt követően, hogy az OPEC Plusz meglepően nagy kitermeléscsökkentést jelentett be. Jó eséllyel sok spekulatív vételi pozíciót is megnyitottak emiatt, várva a 100 dolláros, vagy még magasabb árat. 

A piacon ugyanakkor látszott a túlkínálat, hisz a kitermelés visszafogásának bejelentése utáni áremelkedés nagyon hamar kifulladt, azóta folyamatosan mérséklődött az olajár, ami most átváltott zuhanásba.

Nem kizárt, hogy az áremelkedésre játszók pozícióin immár akkora veszteség keletkezett, hogy ennek most határt szabnak, esetleg kényszerűen zárják a pozíciókat, mivel nem tudják vagy akarják őket tovább finanszírozni. Az ilyen pozíciózárások gyakran láncreakciót indítanak el, hisz az egyre lejjebb kerülő ár újabb pozíciózárásokat vált ki.

Az oroszok adnak, akinek tudnak

Fundamentális oldalról látható a túlkínálat, hisz az eső trend, időnkénti stagnálásokkal fűszerezve azóta tart, amióta az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete után tavaly a magasba, 100 dollár fölé ugrott fel az ár, majd ott tetőzött.

A WTI olaj árfolyamának alakulása az elmúlt évben
Kép: Trading view

Aki befejezte az orosz olaj vásárlását (Európa nagy része), az már rég átváltott más forrásra, ugyanakkor Oroszország továbbra is szeretné eladni olaját, így azt más piacokon, például Indiában és Kínában próbálja megtenni.

Kína elektromos autózásra vált

Igen ám, de a nagy és vonzó kínai piac nem veszi fel azt a mennyiséget, amit korábban vártak tőle. Ennek nemcsak a Covid-lezárások okozta átmeneti keresletcsökkenés lehetett az oka, hanem az is, hogy Kínában meglepően gyorsan halad az elektromos autók térhódítása: a világ elektromos autóinak fele Kínában fut. 

Tavaly 55 százalékkal nőt a világon az elektromos és hibrid autók eladása, ezzel 10 millió darabot ért el, ami az összes eladás 14 százaléka, viszont ennek 60 százalékát Kínában adták el, így ott a teljes értékesítés közel 30 százalékát már az elektromos autók teszik ki. Ez már elég nagy szám lehet ahhoz, hogy az ország olajfogyasztása ne nőjön olyan mértékben, ahogy várták, sőt, ha ilyen ütemű az elektromos autók térhódítása, még csökkenésbe is válthat.

Bővülő amerikai kitermelés

Emellett a kínálati oldal is erősnek tűnik: a legnagyobb olajkitermelő az USA napi 12,2 millió hordóval, amiből az export 4,8 millió hordó nem kis részben Kína irányában. Igaz, hogy az USA eközben más olajtípusokból importőr, és teljes fogyasztása meghaladja a napi 20 millió hordót, önmagában az a tény, hogy ennek egyre nagyobb hányadát termeli ki saját maga, jelentősen csökkenti a világ összkeresletét. Kanada ugyanakkor napi 5 millió hordót termel ki, és ennek jelentős hányada exportra fordítható, így Észak-Amerika összességben egyre kisebb hányadot jelent a világ olajimportjában.

Európai gázár: kétéves mélypont

Az olajjal egyidejűleg az amerikai gázár is csökkenésnek indult, ami felgyorsította az annak még mindig többszörösét kitevő európai tőzsdei gázár esését is, mivel folyamatosan nő az USA által Európában szállított LNG (cseppfolyósított gáz) mennyisége. Az ár szerdán a legközelebbi, júniusi lejáratra 36,50 euró/megawattóráig esett a hollandiai TTF tőzsdén, és ezzel már csak alig több, mint a tizede a tavaly augusztusi pánik során elért legmagasabb árnak. 

A TTF gáztőzsde árfolyamának alakulása az elmúlt évben
Kép: Trading view

Így már nem sokkal drágább, mint a tavalyelőtti orosz árfelhajtást megelőző 10 évben érvényes kereskedési sáv teteje, ami 30 eurónál húzódott. Ha ez az árszint tartósan fennmarad, végleg búcsút mondhatunk az energiaválságnak.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!