A társaság szerdai közleménye szerint a Keler május 29-én tartotta éves rendes közgyűlését, amely jóváhagyta a 2011. évi, magyar számviteli törvény szerinti beszámolót 2,099 milliárd forint adózás előtti eredménnyel, 135,29 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 1,569 milliárd forint mérleg szerinti eredménnyel. A közgyűlés döntött a mérleg szerinti eredmény eredménytartalékba helyezéséről.
Egy évvel korábban, 2010-ben 1,785 milliárd forint volt az elszámolóház nyeresége, amit szintén az eredménytartalékban hagyott. A Magyar Nemzeti Bank és a Budapesti Értéktőzsde tulajdonában lévő Keler Zrt. legutóbb 2008-ban fizetett osztalékot, akkor a 2007-es teljes nyereségét megkapták a tulajdonosok.
A nemzetközi pénzügyi beszámolási szabvány (IFRS) szerint készült konszolidált 2011-es mérleget 146,1 milliárd forint főösszeggel és 1,587 milliárd forint adózás utáni nyereséggel hagyta jóvá a keddi közgyűlés.
A közgyűlés döntött arról is, hogy a Keler a többségi tulajdonában álló leányvállalata, a Keler KSZF Zrt.-nek nyújtott készfizető kezességvállalás mértékét 12 milliárd forintról 8 milliárd forintra csökkenti 2012. augusztus 29-től a 2012-es évet lezáró éves közgyűlés napját követő 90 napig. Amennyiben a Keler KSZF Zrt. az alaptőkéjének megemelésével a Keler által vállalt kezességet részben vagy egészben ki tudja váltani, a kért kezességvállalás mértékét azonnali hatállyal csökkenti.
A Keler KSZF Zrt. magyar szabályok szerinti mérlegét 16,2 milliárd forint főösszeggel és 231 millió forint mérleg szerinti eredménnyel fogadta el a társaság szintén kedden tartott közgyűlése. A nyereség eredménytartalékba kerül.
A Keler KSZF Zrt. a Keler Zrt. készfizető kezességvállalása mellett központi szerződő félként garantálja a tőzsdei ügyletek pénzügyi teljesülését, és végzi a biztosítékok kezelését. A Keler kezességvállalása kiterjed a Keler KSZF gázpiaci és árampiaci szolgáltatásaival kapcsolatos kötelezettségeire is.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!