Ötezer-hétszáz forinton kereskedtek csütörtök délelőtt az MBH Bank részvényeivel a tőzsdén, néhány nappal korábban viszont egy 5 százalékos részvénypakett kevesebb mint ennek feléért cserélt gazdát. 

A látszólagos ellentmondást a pénzintézet november 20-án publikált harmadik negyedéves jelentése sem oldja fel, továbbra sem könnyű megítélni, mennyit érhet az MBH Bank.

Kapcsolódó

Normál esetben a pénzügyi beszámoló aktív kereskedést vált ki a kibocsátó részvényének piacán, az MBH esetében azonban teljesen más a kép.

A pénzintézet tulajdonosi szerkezetén belül rendkívül alacsony a közkézhányad, aktív kereskedésben a nagytulajdonosok nem vesznek részt, lényegében illikvid a papír piaca, ilyen esetben az árfolyam torz képet nyújthat a vállalat valós, vagy fair értékéről. 

Az 5700 forintos árfolyam alapján az MBH pillanatnyilag 1 870 milliárd forintot ér. Az elmúlt egy év alatt a bankpapírok árfolyama 5300 és 8000 forint közt ingadozott, az év eleji állapothoz képest most 25 százalékkal érnek kevesebbet az MBH részvények.

A bank tulajdonosi szerkezete úgy fest, hogy 5 százaléknál kisebb tulajdonrésszel (ez a közkézhányad) csupán 13,65 százaléknyi kisrészvényes rendelkezik, az ő kereskedésükön múlik az árfolyam alakulása. A helyzet arra hasonlít, mint ha egy 100 házból álló utcában az elmúlt évtizedben csak 13-an adták volna el az ingatlanjukat és ezek alapján kellene megbecsülni az összes ház reális, jelenlegi piaci értékét.

Alacsony áron adott el az állam?

Az MBH részvények tőzsdei árazása azért sem biztos, hogy jó indikátor, mert a héten egy nagyobb részvényesi pakett annál jóval alacsonyabb árfolyamon cserélt gazdát. November 17-én a bank munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) szervezete vásárolta meg a pénzintézet által kibocsátott részvények 5 százalékát. Az eladó az állam képviseletében a Corvinus Zrt. volt, amelynek befolyása ezáltal 20-ról 15 százalékra csökkent.

A vételár 2612 forint volt részvényenként (összesen 42 milliárd forint), ami az aktuális tőzsdei árfolyam kevesebb mint 46 százaléka. Később az eladó (lényegében az állam) jogosult lehet kiegészítő kompenzációra, de ennek részletei nem ismertek. Az, hogy adásvételekhez utólagos kompenzáció kapcsolódik, nem ritka, egy példa az olajiparból: ha az egyik szereplő elad egy bányászati jogot egy adott mezőben bizonyos összegért, akkor utólagos kompenzációra jogosult, ha például az adásvételt követő egy évben az olaj világpiaci ára emelkedik. Az ügyletek ezen részletei azonban általában nem nyilvánosak, még akkor sem ha tőzsdén jegyzett vállalatokról van szó. 

A kérdés az, hogy hol lehet az MBH részvények fair ára, ahhoz melyik áll közelebb, az illikvid piacon kialakult tőzsdei árfolyam, vagy az, amelyen a bank MRP-je és a Corvinus egymás kezébe csapott. 

Mennyit érhetnek a részvények?

  1. A bank saját tőkéje a csütörtöki gyorsjelentés szerint 1 207 milliárd forint, ebből egy részvényre 3742 forint jut. A tőzsdei ár ennél magasabb, a részvények a saját tőke 1,64-szeresén forognak (a rivális OTP-é kicsivel magasabb: 1,72). Ami akár indokolt is lehet, hiszen a bank a saját tőkéjére vetítve magas, 18,1 százalékos megtérülést tud elérni, legalábbis ennyi volt az első 9 hónapos teljesítmény. A magyar részvénypiacon jelenleg a befektetők elvárt hozama kismértékben nőhetett az elmúlt időben (az állampapírhozamok emelkedésével), mintegy évi 16,3 százalékra. Vagyis az MBH Bank papíroknál indokolt a sajáttőke feletti árfolyam, körülbelül 4155 forintos árszinten.
  2. Egy másik módszertan a nettó nyereséget veti össze az árfolyammal. A bank első kilenchavi nettó nyeresége 156 milliárd forint, az elmúlt 12 hónap gördülő profitja pedig 203 milliárd. Utóbbiból 629 forintos nyereség következik egy részvényre lebontva. A konkurens OTP-részvények a nyereség 7,5-szeres értékén forognak, ha ugyanezt alkalmazzuk az MBH papírokra, akkor 4717 forintos fair érték/részvény adódik. 
  3. Ha az MRP-s vételárát (2612 forint) a részvényenkénti sajáttőke értékkel (3742 forint) vetjük össze, akkor az látszik, hogy a tranzakció (a jövőbeni kompenzáció nélkül) 0,7-es könyvértéken történt. 

Utóbbi manapság inkább alacsony árazásnak számít, de nem példátlan:

  • a rendkívül magas orosz kitettsége miatt nyomott árazás jellemzi a Raiffeisen Bank részvényeket, a P/BV érték csupán 0,5
  • a francia Société Générale részvények 0,56-os book value-n forognak
  • a szintén francia BNP Paribas értéke 0,6
  • a brit Barclays P/BV-je éppen 0,7 vagyis ez az árazás áll a legközelebb az állam részleges exitjéhez az MBH Bankból.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!