A 2019 januárjában lejáró kötvény árazásakor kialakult hozam 270 bázisponttal magasabb a vonatkozó euró kamatcsere (mid-swap) hozamnál. Az ÁKK Zrt. szerdán csak annyit hozott nyilvánosságra, hogy felhatalmazást adott a Deutsche Bank, az ING és a UniCredit pénzintézeteknek egy euróban denominált benchmarkkötvény kibocsátásának megszervezésére.

A Reuters kora esti információja szerint a kötvény kuponja (azaz az évenként fizetendő kamat) 6 százalék.

Az árazást kedvezőnek ítélte a piac, ami a forint erősödésében mutatkozott meg.

Jó volt az időzítés

Jó időben bocsátotta ki Magyarország a kötvényt elemzők szerint, mert most van pénz a piacon. A kibocsátásnak üzenet értéke is van, e szerint a magyar devizaadósság finanszírozása 2011-ben rendben van, hiszen a tervezett 4 milliárd eurónak megfelelő devizakibocsátást elvégezte az ÁKK.

Az ÁKK Zrt. a befolyó összeget általános finanszírozási célokra használja fel. Az államadósság-kezelő két hete sikeres befektetői találkozón vett részt Londonban, akkor azonban a görög csőd miatti spekuláció és az amerikai adósság leminősítése miatt nem voltak kedvezőek a nemzetközi feltételek, ezért dönthetett úgy a központ, hogy most egy kedvezőbb klímában próbálkozik meg a kibocsátással − mondta el a Napi Gazdaságnak Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank elemzője. Az eurókötvény kibocsátásában csupán az időpont a meglepő, hiszena  piacon azt várták, hogy pénteken Orbán Viktor, Matolcsy György, Fellegi Tamás és Varga Mihály Frankfurtban részt vesz a Deutsche Bank által szervezett befektetői találkozón, amelynek megszervezésére április közepén kérte fel a Deutsche Bankot, az ING-t és az Unicreditet az Államadósság Kezelő Központ.

Jó időben bocsátotta ki Magyarország a kötvényt, mert most van pénz a piacon - vélekedett Németh Dávid. Az ING Bank elemzője magyarázatként hozzátette azt is, hogy június végén az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed befejezi a 600 milliárd dolláros kötvényvásárlási programját, ami változtathat a helyzeten.

Hasonlóan látja Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője is, aki szerint "a befektetők számára fontos üzenet, hogy a magyar devizaadósság finanszírozása 2011-ben rendben van", hiszen a tervezett 4 milliárd eurónak megfelelő devizakibocsátást elvégezte az ÁKK.

Kondrát arra is felhívta a figyelmet, hogy az ÁKK a forintfinanszírozásnál is 230 milliárd forinttal a tervezettnél előrébb tart. Ezt megerősítve Németh Dávid elmondta, hogy az ÁKK láthatóan igyekszik a rövid kötvénylejáratokat hosszabbra váltani.
Az árazással kapcsolatban mindkét elemző kedvezőnek minősítette a 270 bázispontos felárat, ami többé-kevésbé tükrözi 240 pontos 5 éves magyar CDS felárat, ami egyébként azonos a spanyollal, ugyanakkor a török felár most 150 bázispont a lengyel 140.

Bár az éves kamatfizetési kötelezettséget tükröző kupont még nem adta meg az ÁKK, Németh Dávid szerint az 6 százalék körül alakulhat. (A kamatbecslés a 270 bázispontos felár és a 7 éves jelenleg 3,43 százalékos euró fixing összegére épül.)

Az elemzők utaltak arra is, hogy az ÁKK 3,5 milliárd eurónyi devizatartalékkal rendelkezik, amelyet az MNB-nél tart, s noha ezt az összeget a tervek szerint 2014-ig (amit a konvergenciaprogramban jelzett a kormány) az adósság csökkentésre kívánják fordítani, az összeg amolyan vastartalékként szolgálhat, amennyiben 2012-től a devizafinanszírozás valamilyen okból elakad.

Az ÁKK idei kibocsátási terve szerint összesen 4 milliárd euró (5,4 milliárd dollár) értékben tervez devizakötvényt kibocsátani. Ezzel lejáró adósságát és az IMF és az Európai Unió 2008-as hitelcsomagjából esedékes 2 milliárd eurót fizetheti vissza. Az idén két, egyenként 1 milliárd euró külföldön kibocsátott magyar államkötvény jár le, az egyik június, a másik október végén. Ezenfelül a magyar állam az idén kezdi meg a 2008. őszi nemzetközi hitelcsomag törlesztését: az utolsó negyedévben − várhatóan november végén-december elején − 2 milliárd eurót kell visszafizetnie az Európai Uniónak.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!