A piac például még mindig "nem állt össze" rendesen, az elsődleges forgalmazók nem töltik be funkciójukat, az árjegyzés bizonytalan, a nem túl transzparens piacon nehéz üzletet kötni. Normális időkben az állampapírok vételi és eladási hozamszintje között gyakran 5 bázispontnál is kisebb volt a rés, most ennél jóval szélesebb. Különösen szembeötlő ez a kisbefektetők számára kínált árakban, ott előfordul, hogy több mint 2 százalékos eltérés van a két oldal között. Az intézményi befektetőknek is meglehetősen nehéz papírokhoz jutni, talán azért, mert az elsődleges forgalmazók szívesebben adják oda azokat - jóval drágábban - a retail ügyfeleknek.
A piaci egyensúly helyreállítására a napokban bejelentett intézkedések minden bizonnyal javítanak majd a helyzeten, ám hogy ezt milyen ütemben követi hozzamcsökkenés, azzal kapcsolatban még sok a nyitott kérdés - tette hozzá Vizkelety. Sok múlik például a külföldi befektetők - a magyar szabályozók által nehezen befolyásolható - döntésein, többek között ugyanis éppen az ő - mintegy 500 milliárd forintnyi - állampapír-eladásuk vezetett a hozamszint 8 százalékról 14 százalékra történt emelkedéséhez.
Persze ezeken a szinteken már jó üzlet magyar állampapírba fektetni, különösen úgy, hogy az IMF-csomagnak köszönhetően az államcsőd veszélye szinte teljesen elmúlt.
A hároméves kötvény most szép, 11 százalékos hozam körül vásárolható meg. Ráadásul a befektető, amennyiben lejáratig megtartja a papírt, biztos lehet benne, hogy ezt a 11 százalékot megkapja, sőt, amennyiben esnének a hozamok, lehet, hogy három évnél korábban is tisztes nyereséget realizálhat már a papíron - mondta Vizkelety.
Jobb befektetési lehetőségek is vannak a referenciahozamhoz képest igen drágán kínált állampapíroknál, a forrásért tülekedő bankok betétei sok esetben magasabb hozamot kínálhatnak. Ádám Zsigmond állampapír-piaci szakértő a jelenlegi piaci helyzetet meglehetősen borúsan ítéli meg, szerinte az IMF-hitel és az ÁKK döntése az államkötvény-aukciók felfüggesztéséről is csak rövid távon oldja meg a helyzetet, elodázzák az alapprobléma megoldását, nevezetesen, hogy miből és hogyan finanszírozzuk majd a költségvetési deficitet.
Ádám Zsigmond szerint a likviditás hiánya nem a tőkepiaci pánik, hanem sokkal inkább a felszínre került szerkezeti, szervezeti problémák következménye. Az elsődleges forgalmazók - bár kötelességük lenne - nem jegyeznek árat, az ÁKK a valós piaci viszonyoktól meglehetősen távol álló referenciaértékeket közöl, a transzparencia hiányát pedig semmi sem mutatja jobban, mint az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem hajlandó nyilvánosságra hozni az általa rendezett aukció eredményét.
Ilyen körülmények között a kisbefektetők csak igen rossz árfolyamon juthatnak állampapírokhoz, az államkincstár által kínált vételi és eladási árfolyamok között például a rövidebb futamidők esetén elképesztő méretű, 3 százalékot is meghaladó rés tátong. Ennél kicsivel jobb árfolyamot kaphat a befektető az elsődleges forgalmazóként is tevékenykedő bankoktól, ám a spread még ott is akkora, hogy a többi befektetési formához képest versenyképtelenné teszi az államkötvényeket. A legjobb árat még a brókercégekhez forduló befektető kaphatja, ám a kisebb tételt igénylő vásárlóval könnyen előfordulhat, hogy ilyen időkben szóba sem állnak vele.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!