Nagyobb az Apollo-programnál és már most többe került, mint az amerikai sztrádaépítés

Óva inti a befektetőket a Jefferies befektetési bank az AI-beruházási hullám által táplált spekulatív részvényvásárlásoktól. Legutóbbi, Greed & Fear (Mohóság és Félelem) című tőkepiaci kitekintőjükben emlékeztettek, hogy lényegében a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások hajtották azt a részvénypiaci emelkedést a tengerentúlon, amely április óta közel 15 ezer milliárd dollárral növelte az S&P 500 indexben szereplő vállalatok össz-kapitalizációját.

Ez önmagában brutális szám, hiszen körülbelül fél évnyi amerikai GDP-nek felel meg.

Az egyik klasszikus tőkepiaci mutató (Buffett indikátor) is a jelentős túlértékeltségét jelzi a tengerentúli részvénypiacnak: az amerikai tőzsdén jegyzett cégek kapitalizációja jelenleg 216,6 százaléka az elmúlt 12-havi GDP-nek, ami egyértelmű túlfűtöttséget tükröz, az egyensúlyi helyzet 100 százaléknál lenne. Igaz, 2023 november óta tartózkodik 160 százalék felett a mutató.

A Jefferies elemzői szerint a tipikus tőzsdei mánia egyértelmű jele volt, ahogy a befektetők reagáltak az Oracle társaság bejelentésére: egy nap alatt 40 százalékkal emelkedett a részvények árfolyama, miután a vállalat nyilvánosságra hozta az OpenAI-jal kötött ötéves, 300 milliárd dolláros megállapodását.

Lehet, hogy most durvul el a vételi őrület

Hasonló véleményen van Jónap Richárd a Concorde portfóliómenedzsere, aki szerint
könnyen elképzelhető, hogy most kezdődik el a látványos törülköző-bedobás azok részéről, akik eddig kimaradtak a mesterséges intelligencia sztoriból. Lehet, hogy valóban most indul az AI-sztori mánia szakasza? – teszi fel a kérdést a Concorde Blogon. Úgy tűnik szerinte, hogy a 2023 eleje óta tartó AI-sztori tőzsdei emelkedése most kezd átcsapni a mániákus szakaszba.

Ezeket a szakaszokat jellemzően azok a befektetők táplálják, akik addig kimaradtak, majd a lemaradás fájdalmától vezérelve bármi áron vásárolni kezdenek. Szeptemberben az Applovin, az Alphabet, a Broadcom és az Oracle árfolyamgrafikonjain szinte tapinthatóvá vált ez a feszültség. Úgy repkednek a 15 százalék feletti, 14 kereskedési nap alatt elért hozamok, mintha nem lenne holnap.

 – fogalmazott Jónap Richárd.

Egy 20 évig tartó „szuperciklus” kezdeti szakaszában   

Raj Ganguly, a B Capital kockázatitőke társaság társalapítója a CNBC pénteken megjelent „Beyond the Valley” podcastjában pedig arról beszélt, hogy még csak a kezdeti szakaszban vagyunk, az AI szuperciklusának harmadik vagy negyedik évében. "Ami valószínűleg egy 20 éves szuperciklus lesz. Talán csak 15, de mindenképpen megváltoztatja a világot, például a gyógyszerek fejlesztésének módjában vagy a munkaerőpiacon, ahol mélyreható változások várhatók” – véli Ganguly.

Majdnem három év telt el azóta, hogy a világ felfigyelt a generatív mesterséges intelligenciára, amikor a Microsoft által támogatott OpenAI 2022 novemberében kiadta a ChatGPT-t. Azóta a nagyvállalatok milliárd dollárokat öntöttek a technológiába.

Arra a kérdésre, hogy az AI iránti lelkesedés miatt a részvénypiac egyes szegmensei túlértékeltek-e, Ganguly így válaszolt: "Úgy gondolom, hogy egy kisebb buborékban vagyunk... túlfűtött a piac, mert az emberek azt gondolják, hogy az elkövetkező öt évben az AI megváltoztatja a világot, de az ilyen horderejű változások mindig több időt vesznek igénybe, mint az emberek gondolják.” 

Azok a fránya megtérülési mutatók

A The Wall Street Journal pedig azt próbálta megfejteni, hogy egyáltalán valaha megtérülnek-e az AI-ra fordított több száz milliárd dolláros kiadások. 

A mesterséges intelligencia boomja a világtörténelem egyik legköltségesebb beruházási hullámát indította el – véli az üzleti lap. Az elmúlt három évben a vezető technológiai cégek többet költöttek AI adatközpontokra, chipekre és energiára, mint amennyibe az inflációval kiigazítva az amerikai autópálya-hálózat kiépítése került négy évtized alatt. Így nem akkora túlzás a folyamatot az ipari forradalomhoz hasonlítani.

A nagy probléma: senki sem tudja biztosan, hogyan és mikor fogják megtérülni a befektetéseik. 

A beruházási láz valójában egy hatalmas spekulatív fogadás arra, hogy a technológia gyorsan fejlődni fog, átalakítja a gazdaságot és stabil nyereséget fog termelni. "Remélem, nem fog 50 évbe telni" – ezt még egy májusi konferencián mondta Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatójának társaságában, utalva az elektromosság kezdeti lassú elterjedésére.

"Igen, nos, mindannyian úgy fektetünk be, hogy reméljük nem tart 50 évig, amíg megtérül” – válaszolta Zuckerberg, aki egy nemrégiben tartott Fehér Házbeli vacsorán úgy becsülte, hogy a vállalat 2028-ig az Egyesült Államokban körülbelül 600 milliárd dollárt fog AI-beruházásokra elkölteni.

Az OpenAI vezetői a héten pedig olyan terveket vázoltak fel, amelyekhez legalább ezermilliárd dollárnyi adatközpont-beruházásra lenne szükség, Sam Altman vezérigazgató nemrégiben elkötelezte magát, hogy az OpenAI évente átlagosan körülbelül 60 milliárd dollárt fizet az Oracle-nek szerverekért. Ugyanakkor az OpenAI bevétele az idén várhatóan mindössze 13 milliárd dollár lesz.

A kiadások nyomában sincsenek a bevételek 

David Cahn, a Sequoia kockázati tőketársaság partnere úgy becsüli, hogy csak a 2023-ban és 2024-ben MI-infrastruktúrába fektetett pénz megtérüléséhez nagyjából 800 milliárd dollár értékben kellene fogyasztóknak és vállalatoknak MI-termékeket vásárolniuk ezen chipek és adatközpontok teljes élettartama alatt. A legtöbb MI-processzor három-öt évig használható.

A Bain & Co. tanácsadó cég a héten úgy becsülte, hogy az MI-infrastruktúrába áramló tőkebefektetések megtérüléséhez 2030-ra évente 2 ezer milliárd dollárnyi MI-bevételre lenne szükség. Összehasonlításképp: ez több, mint az Amazon, az Apple, az Alphabet, a Microsoft, a Meta és az Nvidia 2024-es bevétele együttvéve, és több mint ötszöröse az egész globális előfizetéses szoftverpiacnak.

A Morgan Stanley szerint tavaly nagyjából 45 milliárd dollárnyi bevétel származott MI-termékekből. A szektor bevételei előfizetési díjakból (például ChatGPT) és adatközpontok használatáért fizetett díjakból álltak össze. A fogyasztók ugyan gyorsan elkezdték használni az MI-t, de többségük ingyenes verziókat. A vállalatok pedig lassan költenek rá a Microsoft Copilothoz hasonló, felhasználónként havi mintegy 30 dolláros termékeken túl.  

Az MI feltétlen hívei azonban azt állítják, hogy ez a fellendülés más, mint a dotcom-korszak. A különbség az, hogy a mesterséges intelligencia azonnal elérhető a világ nagy része előtt, a technológia a következő években pedig akár 10 százalékkal is növelheti a globális GDP-t.
 
Az Alphabet, a Microsoft, az Amazon, a Meta közel 400 milliárd dollárt költ tőkeberuházásra jövőre – ez mai értéken több, mint az Apollo-program költsége volt.

Vészjósló jelek

Egyre több jel utal azonban arra, hogy az MI-vel kapcsolatos optimizmus túlzó. Egy friss MIT-kutatás szerint a megkérdezett szervezetek 95 százaléka semmilyen megtérülést nem tapasztal az MI-termékekbe fektetett pénzből. A Chicagói Egyetem közgazdasági tanulmánya szerint a chatbotoknak sem volt jelentős hatásuk a dolgozók keresetére, ledolgozott óráira vagy bérköltségére.  

Az OpenAI augusztusban kiadott ChatGPT-5-je széles körben csupán fokozatos fejlesztésnek számított, nem pedig áttörésnek. A fejlesztés magas költségei miatt sokakban felmerült a kérdés: a generatív MI-modellek lassabban fejlődnek, mint várták.