A mostani választási időszak több szempontból is rendkívüli reakciókat hozott a magyar pénz- és tőkepiacon – kezdte előadását Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója a Money Talks ’26 konferencián.
Mint kiemelte, a korábbi választásokhoz képest soha nem volt még akkora erősödés az euró–forint árfolyamban, mint amit most lehetett látni. Szerinte ebben fontos szerepet játszottak az euró bevezetésével kapcsolatos megszólalások is, amelyek egyértelműen forinterősítő hatásúak voltak – „ezt a befektetők jelenleg is árazzák”.
Szécsényi Bálint kitért arra is, hogy a BUX-index az elmúlt időszakban új történelmi csúcsra emelkedett, ami szerinte azt is jelzi, hogy a közép-európai régió ismét erőteljesebben bekerült a nemzetközi befektetői vérkeringésbe. Emlékeztetett, hogy a BUX 1991 óta tartó történetében számos jelentős piaci esés volt már – például az 1998-as pénzügyi válság idején vagy 2022-ben –, ezek azonban nem választásokhoz kapcsolódtak.
„A piac nem azt árazza, hogy ki van kormányon, hanem azt, hogy milyen gazdaságpolitikát folytat”
– hangsúlyozta az Equilor elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: az elmúlt években alapvetően jól jártak azok a befektetők, akik jó fundamentumokkal rendelkező magyar papírokba fektettek.
Előadásában arra is emlékeztetett, hogy másfél évvel ezelőtt még sokan attól tartottak, hogy az euró árfolyama akár 450 forintig is emelkedhet. Ehhez képest a mostani helyzetben már inkább attól „félnek” sokan – vagy éppen örülnek neki –, hogy a forint még tovább erősödhet.
Megjegyezte: aki egy-két évvel ezelőtt devizakötvénybe fektetett, az most aligha elégedett. Saját álláspontját úgy foglalta össze, hogy mindig is a forintalapú befektetések híve volt. Szerinte egy Magyarországon működő cég számára különösen fontos, hogy helyi devizában fektessen be. Bár a diverzifikáció jelentőségét is hangsúlyozta, összességében úgy látja, az elmúlt időszakban érdemes volt forintalapú termékeket választani.
Kié lehet a következő évek tőzsdei sikersztorija?
A konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésének egyik központi kérdése az volt, hogy megszülethet-e a következő években egy új, az OTP-hez hasonló magyar tőzsdei sikertörténet. Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója emlékeztetett: az OTP immár 31 éve a hazai tőkepiac egyik meghatározó sikersztorija. A bank papírja 120 forintos szintről indult, ma pedig már 40 ezer forint felett jár, miközben a BUX-index is 1000 pontról 100 ezer pont fölé emelkedett.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az OTP növekedése még a BUX teljesítményét is meghaladta, így valóban kivételes történetről beszélhetünk. Tóth szerint az OTP sztorija messze túlmutat a magyar tőzsdén: olyan sikertörténet, amelyet lemásolni nehéz, de nem lehetetlen. Úgy látja, a magyar piacon ma is több olyan vállalat van, amelyben komoly tőzsdei potenciál rejlik.
Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy „az OTP mindig egyedül lesz ezzel a státusszal”. Szerinte
az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hiányossága éppen az volt, hogy a gazdaságpolitikából hiányzott az a szándék és következetesség, amely új, hasonló léptékű tőzsdei sztorik létrejöttét segíthette volna.
Felidézte, hogy már Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején is voltak erre irányuló törekvések, például a munkavállalói résztulajdonosi program révén, ám ezek nem futottak végig.
Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint az energetika lehet az egyik olyan szektor, amely a következő időszakban új lendületet adhat a magyar tőzsde fejlődésének. Példaként a lengyel piacot említette, ahol tudatosan tudtak tőzsdére vonzani jelentős vállalatokat, és ezzel erősíteni a helyi tőkepiacot.
Szalay-Berzeviczy Attila arról beszélt, hogy az új kormányzat megújulást ígér, miközben az elmúlt időszakot nem tartja tőkeorientált korszaknak. Mint fogalmazott,
„a tőzsdének a vállalkozószellem, a verseny és a hatékonyság szentélyének kellene lennie”.
Szerinte évtizedek óta visszatérő téma például, hogy az MVM-ből egy „új Mol” válhatna, mégsem történt ebben áttörés, függetlenül attól, hogy éppen melyik politikai oldal volt hatalmon. „Amíg mindenki úgy áll hozzá, hogy szükség van politikai kifizetőhelyekre, addig ez nem fog menni” – fogalmazott.
Tóth Tibor ehhez kapcsolódva azt mondta: nem szabad mindent kizárólag a kormányokra fogni. Szerinte az új kabinet mellett ugyan gyorsulhat a cégek tőzsdére lépése, de ehhez a vállalati oldalról is szükség van nyitottságra és ambícióra. Példaként említette a repülőteret, amely szerinte könnyedén megjelenhetne a tőzsdén, ehhez azonban eddig hiányzott a tulajdonosi akarat. A másik nagy problémának az ambíció hiányát nevezte. Úgy látja, sok cégből hiányzik a növekedési kényszer, a törekvés arra, hogy nagyobbá váljon.
Egy konkrét példát is említett: egy vállalatvezetővel beszélgetve azzal szembesült, hogy a cég forgalma idén 40 százalékkal csökken, mert versenytársai fokozatosan elviszik a piacát. Szerinte sok vállalkozás belekényelmesedik abba, hogy néhány jó év után stabilnak érzi a helyzetét, és éppen ez a hozzáállás akadályozza a további növekedést.
Üzenet a leendő miniszterelnöknek
Szalay-Berzeviczy Attila szerint, ha nem következik be valódi fordulat a gazdaságpolitikában, akkor nem alakul ki újra az a fajta „tőzsdeláz”, amely a kilencvenes években még érzékelhető volt. Úgy véli, ehhez alapvető szemléletváltásra van szükség, mert a tőkepiaci aktivitás versenyt, kreativitást és hatékonyabb vállalati működést hoz magával. A lengyel példára utalva azt mondta: vannak olyan országok, ahol bizonyos vállalatokat generációkon át is a tőzsdén tartanak, mert ez a működés természetes része. „Ahol nincs tőkepiaci aktivitás, ott provinciális gazdálkodás van” – fogalmazott.
A volt tőzsdeelnök konkrét üzenetet is megfogalmazott az új politikai vezetés felé:
„Üzenem Magyar Péternek – amennyiben korábbi tőzsdeelnökként üzenhetek: a reptér, az autópálya-üzemeltetés vagy akár a villamossági művek esetében is lenne tér a tőzsdei megjelenésre. Remélem, ezen a területen lesz előrelépés.”
Szalay-Berzeviczy Attila hiányolta a nyugdíjpénztárak erősebb jelenlétét is a magyar tőkepiacon. Szerinte fontos lenne, hogy ezek a szereplők ne csak az államháztartás finanszírozásában játsszanak szerepet, hanem a magyar gazdaság számára is tőkét biztosítsanak. Emellett üdvözölte, hogy ismét napirendre került az euró bevezetésének kérdése, mert meglátása szerint ez komoly lendületet adhatna a magyar piacnak a régióban.
Tóth Tibor a beszélgetés végén arra is felhívta a figyelmet, hogy a Budapesti Értéktőzsde a rendszerváltás óta a régióban a varsói tőzsde mögött a második legnagyobb növekedést érte el. Véleménye szerint az idei évben is folytatódhat az elmúlt időszakban látott bővülés. Mint mondta, nemcsak intézményi, hanem lakossági oldalon is komoly kereslet mutatkozik a jó tőzsdei történetek iránt – a magyar piacnak új sztorikra van szüksége.
