Kína hamarosan egy új tőzsdét indít útjára Pekingben, a lépéssel tovább szeretnék növelni az ország pénzügyi és politikai központként betöltött szerepét. Hszi Csin-Ping kínai miniszterelnök csütörtökön jelentette be egy nemzetközi kereskedelmi eseményen a fővárosban létrehozandó új piacot, amivel elmondása szerint helyszínt szeretnének biztosítani az innovatív és szolgáltatásorientált vállalatok számára. Az alapítás pontos időpontjáról nem árult el közelebbit - számolt be a CNNMoney.
A kínai szárazföldön, amibe Hongkong nem számít bele, jelenleg két nagyobb részvénypiac működik. Ezek azonban Sencsenben és Sanghajban működnek, földrajzilag távolabb az ország fővárosától.
- A Sanghaji Értéktőzsdét 1990-ben alapították, ezen jellemzően a nagyobb kapitalizációjú kínai cégek részvényeivel lehet kereskedni, a nagy állami vállatok, bankok és energetikai konszernek részvényeivel.
- A Sencseni Értéktőzsdén nagyobb súllyal vannak jelen a technológiai, kisebb és közepes kapitalizációjú cégek papírjai.
Persze fontos szerepet tölt be az ország életében a Hongkongi Értéktőzsde is, azonban az ottani piac és cégek egyelőre más szabályozási környezetben működnek és egyelőre mentesek a Kína többi részén érvényes tőkemozgási kötöttségek alól.
A tőzsde megalapítása nyilván nem független a Kínában most zajló folyamatoktól. Egyrészt a kínai vezetésnek már évek óta tartó törekvése az, hogy az ország cégeinek mérlegét egészségesebbé tegyék, azaz a hitelállományok nagyságát csökkentsék és a tevékenységek inkább saját tőkéből legyenek finanszírozva. Eközben az ország hatóságai az elmúlt évben nagyon sok lépést tettek, amellyel a hatalmasra nőtt magánkézben lévő vállalatokat igyekeztek megregulázni, a nemzetközi befektetők ebből leginkább az internetes óriáscégek, mint az Alibaba vagy a Tencent Holdings megrendszabályozását érezték meg.
Nem könnyű a külföldi tőzsdei bevezetés
Az látható, hogy a kínai vezetés nem nézi jó szemmel a nagy kínai cégek részvényeinek külföldi tőzsdei bevezetéseit. Ezzel ugyanis álláspontjuk szerint külföldi befektetők olyan nagy kínai cégekben szereznek tulajdonrészt, amelyeknek kínai állampolgárok millióinak érzékeny adatai vannak birtokában. De a másik oldalról sem lett könnyebb a külföldi tőzsdéken jelenlévő kínai cégek dolga. Az amerikai hatóságok folyamatosan szigorítanak a rájuk vonatkozó szabályozásokon és jelentéstételi kötelezettségeken.
Egyébként az a második alkalom az elmúlt években, hogy Hszi annyira fontosnak tart egy tőkepiaci kezdeményezést, hogy azt személyesen jelenti be. 2018-ban, amikor tombolt az amerikai-kínai kereskedelmi háború a Sanghaji Értéktőzsde technológiai startupoknak szóló kereskedési platformjának elindulását érezte annyira fontosnak, hogy azt személyesen hirdesse meg. Akkor az úgynevezett Star Market beindításának az lett volna a célja, hogy könnyebben jussanak tőkéhez az ország csúcstechnológiai cégei és így sikeresebben álljanak helyet amerikai versenytársaikkal szemben. Azóta azon a piacon már meghaladja a 300-at a bevezetett részvények száma, piaci kapitalizációjuk pedig a 4,7 billió jüant ( ez nagyjából 730 milliárd dollárt jelent).
Korábban Pekingben létrehoztak már egy OTC, azaz tőzsdén kívüli kereskedési rendszert (NEEQ) a tőzsdére be nem vezetett vállalatok részvényei számára. A 2013-ban megalkotott rendszer azonban nem váltotta be eddig a hozzá fűzött reményeket, Hszi szerint most ez is megújulásra vár.
A kínai értékpapír felügyelet közlése szerint az új tőzsdét az NEEQ rendszer alapjaira építik, s az ott jegyzett néhány kiválasztott cég részvényei lehetnek az első bevezetett papírok. a felügyelet szerint az új tőzsdét elsősorban az innovatív kis- és közepes kapitalizációjú vállalatok tőkebevonási igényeinek kielégítésére szánják.
