A jegybank arra számít, hogy áprilisban 17,1 százalékon tetőzött az infláció, és annak éves üteme decemberre 12,2 százalékra mérséklődik, miután a korábbi kamatemelések elkezdték hűteni a keresletet a gazdaságban. Az inflációt jórészt a török líra gyengülése pörgeti. A török nemzeti fizetőeszköz újabb 13 százalékkal gyengült a dollárhoz képest azóta, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök márciusban váratlanul menesztette Naci Agbalt, a jegybank addigi kormányzóját, és helyére egyik hívét, Sahap Kavcioglut nevezte ki. Két év leforgása alatt Kavcioglu már a negyedik jegybanki kormányzó, és az elnök által vallott unortodox gazdasági nézetek támogatója.
A török líra azonban kissé erősödött azután, hogy a jegybank csütörtökön a jelenlegi monetáris politikai irányvonal fenntartását ígérte az infláció csökkenéséig.
"Tekintettel az infláció és az inflációs várakozások magas szintjére a jelenlegi monetáris politikai irányvonalat mindaddig fenntartjuk, amíg be nem következik a (bank által) előrejelzett pályán a jelentős csökkenés" - közölte a monetáris politikai bizottság, hozzátéve, hogy a szigorú politika "lassító hatást" gyakorolt a hitelezésre és a belföldi keresletre.
Számos elemző azonban arra számít, hogy az infláció májusban tovább emelkedik, sőt valószínűleg júniusban is. Áprilisban a megroggyant líra és a drága nyersanyagimport 35 százalék fölé lökte a termelői árak növekedésének éves ütemét, ami tovább növelheti a fogyasztói árak emelkedésének ütemét a következő hónapokban.
A török elnök a kamatcsökkentések híve, mert szerinte a magas kamatok megfojtják a gazdasági növekedést. Erdogan többször is sürgette a jegybankot, hogy monetáris eszközökkel segítsen még erősebb növekedésre ösztökélni a gazdaságot. Piaci szereplők arra számítanak, hogy a jegybank a harmadik negyedévben kezdi el csökkenteni a kamatokat.
A török jegybank tavaly szeptemberben indított új kamatemelési ciklust, miután újabb történelmi mélypontra gyengült a török líra a dollárhoz képest, és a zuhanórepülést nem tudták megállítani az agresszív dolláreladások.
A jegybank szeptemberben 2 százalékponttal, 10,25 százalékra, novemberben újabb 4,75 százalékponttal, 15 százalékra, decemberben pedig további 2 százalékponttal, 17,00 százalékra húzta fel az egyhetes repokamatot, hogy erősítse a török lírát, és ezáltal lassítsa az inflációt.
A török gazdaság azon kivételek közé tartozik, amelyek recesszió nélkül vészelték át a koronavírus-járvány csapásait. A 2020-as év egészében 1,8 százalékkal nőtt a török gazdaság, gyorsult az ütem a 2019-ben mért 0,9 százalékhoz képest. A növekedésnek azonban súlyos ára volt: az olcsó hitelek rekordmélységbe taszították a török líra árfolyamát, leapasztották az ország devizatartalékait, szították az inflációt, és hátráltatták a munkahelyteremtést.
