Az emelkedést a vártnál rosszabb német ipari termelési, illetve eurózónás GDP sem indokolta volna, ahogy az sem, hogy az ECB a vártnak megfelelően 1 százalékon tartotta irányadó kamatlábát. Ráadásul Mario Draghi jegybankelnök sajtótájékoztatója sem szolgált további lazításra utaló egyértelmű jelekkel, sőt az ECB lefele módosította a gazdasági növekedésre és inflációra vonatkozó kilátásait.
Draghi leszögezte, a jegybank monetáris eszközeivel nem tudja feltétlenül más szereplők (azaz az EU-s politikusok) tétlenségét ellensúlyozni. Így az emelkedést elsősorban az amerikai Fedtől várt lazítás reménye fűtötte, amelyet alátámasztott az atlantai Fed elnökének nyilatkozata is, miszerint a gazdaság érezhető lassulása esetén a jegybank kész közbeavatkozni, például a csavarás hadművelet kiterjesztésével.
Az öreg kontinensen a bankrészvények vezették az emelkedést, miután a Süddeutsche Zeitung értesülései szerint az EFSF mentő alap jogkörét kiterjesztenék a spanyol bankok feltőkésítésére is.
