Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatósága úgy véli, hogy a szervezetnek 600 milliárd dollárral meg kellene emelnie tőkéjét ahhoz, hogy képes legyen segítséget nyújtani azoknak az országoknak, amelyeknek gondokat okoz eurózóna mélyülő adósságválsága. Az összegből 500 milliárd dollárt hitelként helyezhetne ki támogatásra szoruló tagországihoz, a maradék 100 milliárdot pedig biztonsági tartalékként kezelné - tudta meg a Reuters olyan személyektől, akik jelen voltak az igazgatóság keddi tanácskozásán.
Az 500 milliárdos összeg magában foglalja azt a 150 milliárd euró (191 milliárd dollár) hitelt, amelyet az európai központi bankok nyújtatnának a szervezetnek, hogy az visszaforgassa a pénzt az eurózóna bajba kerülő országainak kisegítésére. A Valutalapnak jelenleg 380 milliárd dollár forrása van. Az igazgatóság úgy becsli, hogy a következő két évben ezermilliárd dolláros finanszírozási lyuk keletkezhet a világgazdaságban, ha a körülmények lényegesen rosszabbodnának a jelenlegihez képest.
A plusz forrás megszerzésének lehetőségeit jelenleg vizsgálja az IMF vezetősége, az ehhez szükséges konzultációk lezárásáig nem kívánnak újabb információkat közölni az ügyről - jelezték Reuters forrásai. A Valutalap Brazíliát, Oroszországot, Indiát és Kínát, azaz a BRIC országait, Japán és az olajexportáló országokat akarja meggyőzni arról, hogy járuljanak hozzá a tőkeemeléshez - írta a Bloomberg a világ legbefolyásosabb országait tömörítő G20 egyik tisztviselőjére hivatkozva. A G20 pénzügyminiszterinek február 25-26-án Mexikóban tartandó értekezletén meg akarják szerezni szerezni e testület támogatását is.
A G20 vezetői legutóbbi, novemberi cannes-i csúcstalálkozójukon nem tudtak egyezségre jutni az IMF tőkeemelésével kapcsolatban. A szervezet legnagyobb részvényese, az USA eleve elzárkózik hozzájárulása növelésétől. Igor Szuvalov orosz miniszterelnök-helyettes tegnap azt nyilatkozta, hogy Moszkva a március 4-ei elnökválasztás előtt nem dönt a kérdésről. A Bundesbank az 150 milliárd eurós ígéretből rá eső 41,5 milliárd eurót \"megcímkézné\", kikötné, hogy abból nem juthat pénz az európai kormányoknak, mivel a monetáris unió működési szabályai tiltják, hogy a központi bankok finanszírozzák az eurózóna kormányait. A feltörekvő országok a kérést arra használhatják fel, hogy - régi követelésüket érvényesítve - növeljék befolyásukat az IMF döntéshozatalában.
