Forinterősödést hozott az MNB monetáris tanácsának vasárnapi közleménye, amely szerint a jegybank - többek közt - az EU-források piacra vezetését helyezte kilátásba.
A pénteki, 317,45 forintos csúcshoz képest ugyanis több mint 10 forinttal csökkent hétfő reggelre az euró jegyzése a bankközi devizapiacon. (Igaz, a múlt hét utolsó kereskedési napján - a várakozásoknak megfelelő amerikai munkaerőpiaci adatok nyomán - 312,50 forinton is megfordult az euró.) Ma délelőtt 9 óráig a Bloomberg adatai szerint 306,06 volt az eurójegyzés alja, míg a svájci frank 208,35, a dollár 241,69 forintig esett.
Erősödött a lengyel és a cseh deviza is: az euró zlotyjegyzése 4,66 alá került, míg a koronakurzus 27,40-27,60 között ingadozott. Péntek délután előbbi 4,72, utóbbi 27,70 körül járt.
A korábbi erősödés után - amelynek során 1,2620 alá is benézett a kurzus - gyengülésnek indult a dollár az euróhoz viszonyítva, a keresztárfolyam 1,2660 körüli szintekre korrigált.
Tíz óra tájban 308,50 forinton adták-vették az eurót, a korrekció annak volt betudható, hogy gyengülésbe váltott a zloty, a kurzus 4,70-re emelkedett. (Másfél órával később már 311 közelében járt az euró, vagyis a forint a feltörekvő piaci devizákkal együtt gyengült. További részletek itt.)
Ha nem lesz lendületesebb a forint erősödése, még ma beavatkozhat a piacon a jegybank, ugyanis az MNB elképzeléseiben 300 alatti euróárfolyam szerepelhet - vélekedett az ING Bank devizaüzletágának vezetője. Kolba Miklós hozzáetette: ha a mostani szintekről 3-4 forintot süllyedne az euró, az ott belépő stoploss-megbízások további forinterősödést generálhatnának.
Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója szintén úgy vélte, hogy az MNB verbális intervenciója egy devizapiaci beavatkozással együtt lenne igazán hiteles.
Kérdéses a hosszú távú hatás
A jegybank devizatartalékának egy részét felhasználva, nyílt piaci intervencióval léphet fel a forint védelme érdekében - vélekedett Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője is. A szakértő az MTI-nek elmondta, hogy a forintgyengülés elért egy olyan szintet, amely már veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását, erre lehet válasz az MNB lépése.
Hozzátette: a forintgyengülés megállítására két eszköze van a jegybanknak. Az egyik a kamatemelés, ami megdrágítja a forint elleni pozíciók kiépítését, a másik a nyílt piaci intervenció, amikor az MNB a piacon forintot vásárol deviza ellenében.
Véleménye szerint ez utóbbiról van szó, vagyis a jegybank a devizaforrásainak egy részét a nyílt piacon forintra váltva próbál meg forintkeresletet támasztani, és ezáltal stabilizálni az árfolyamot.
Rövid távon ez erősítheti a forintot, de a hosszabb távú hatásai már kérdésesek az elemző szerint. A bizalom helyreállításához ennél többre lehet szükség, a piac komoly fiskális lépésekre vár, és a bejelentett reformok megvalósítására - tette hozzá.
Kamatemelés sem kizárt
Több eszközzel egyszerre próbálja a forint stabilitását megteremteni a Magyar Nemzeti Bank: rövidlejáratú eurót bocsát a pénzintézetek rendelkezésére, megpróbálja ezek használatára ösztönözni a bankokat, valamint eurót ad el és forintot vásárol a piacon - erősítette meg a monetáris tanács közleményében foglaltakat a jegybank elnöke hétfőn az MR1-Kossuth Rádiónak adott interjújában.
Kész a teljes monetáris politikai eszköztár alkalmazására a monetáris tanács a forintárfolyam gyengülésének megállítása érdekében - mondta Simor András, az MTI beszámolója szerint.
Arra a kérdésre, hogy szóba jöhet-e a kamatemelés, azt válaszolta: "a monetáris eszköztárnak a kamat is része". A jegybank elnöke elmondta, túlzottnak tartják a magyar gazdaság fundamentumaihoz képest azt a leértékelődési nyomást, amely az elmúlt héten kialakult.
Annak ellenére történik ez, hogy az elmúlt hónapokban megindult a magyar gazdaság alkalmazkodása az új világgazdasági helyzethez és újra elkezdtek növekedni a belföldi megtakarítások. Ez egy szigorú költségvetési politika mellett jelentősen javíthatja az ország külső egyensúlyát - mutatott rá Simor.
