Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tudosók meglepően egyértelmű összefüggést találtak két gén, illetve az emberek befektetési kockázatvállaló hajlandósága között egy, a Public Library of Science folyóiratában megjelent tanulmány szerint - tudósít a Reuters.
A kérdéses gének a neurotranszmitter szerepét betöltő vegyület, a mozgással és kockázatvállalással is összefüggő dopamin, illetve a hangualatért is felelős szerotonin képződését szabályozzák.
A kísérletet 65 - zömében egyetemista - önkéntesen végezték el, akiknek az volt a feladata, hogy 23-28 dollár közötti összeget fektessenek be tetszés szerint. Az összeget megoszthatták kockázatos és biztonságos (például bankbetét) eszközök között. Ezen felül DNS-mintát is vettek tőlük a kiértékeléshez.
A magas kockázatvállalásért felelős hormonszintet szabályozó génvariánssal rendelkező egyének (akik a csoport egyharmadát tették ki) mintegy 25 százalékkal nagyobb eséllyel fektettek a nagyobb megtérüléssel kecsegtető rizikósabb eszközbe, mint a csoport többi része.
Ezzel szemben az aggodalomaskodásra és bizonytalanságra hajlamosító transzmitter szintért felelős génvariánssal rendelkezők (szintén a csoport egyharmada) 28 százalékkal kevesebb pénzt fektettek kockázatos eszközbe.
A tanulmány egyik szerzője Joan Chiao kijelentette, a pénzügyi válság pusztító következményeit áttekintve hasznos lehet felhívni a figyelmet arra, milyen hatást gyakorolhatott genetikai örökségünk annak kialakulásában. Elég csak a viszonylag kevesek által vállalt kirívó kockázatra gondolni, amelynek aztán oly sokmindenkire volt kihatása, a kisemberektől egészen a nagy intézményekig - tette hozzá.
A dolgozat másik társszerzője, Camelia Kuhnen viszont arra is rámutatott, hogy más tanulmányok következtetései szerint a tapasztalat sokkal inkább befolyásolja a kockázatvállalást, mint a gének. Így ebből a válságból még sokat tanulhatunk.
