Az amerikai börzék európai társaikhoz hasonlóan eséssel nyitották a napot csütörtökön, az indexeket itt is elsősorban a pénzügyi szektorral kapcsolatos aggályok mozgatták. A Bank of America részvénye 26 százalék fölött gyengült a nap elején, ami 18 éves mélypontra küldte árfolyamát, ám később kiderült, hogy 200 milliárd dollárig érvényes állami garanciát kap a Merrill Lynch felvásárlásából fakadó kiadásai biztosítékaként.
Ez megnyugtatta a befektetőket, akik attól tartottak, hogy a bank újabb Lehman Brothersé válhat, amelynek bedőlése ki tudja, milyen mélységbe taszította volna a gazdaságot. A Bank of America részvénye így "csak" 18 százalékkal szállt alá a nap végére.
A Citigroup ugyancsak 15 százalék fölött veszített árfolyamából annak ellenére, hogy eddig 45 milliárd dollárt öltek megtámogatásába. A JP Morgan 6 százalékkal gyengült, ugyanis hiába jelentett váratlanul nyereséget utolsó negyedéve után, az elmúlt egy évben 76 százalékkal esett a profit és a bank vezetése a pénzügyi szektor további gyengélkedésére számít.
A tőzsdezárás után az is kiderült, hogy a következő kormány megkapja a szenátus engedélyét is a 700 milliárdos bankmentő csomagból maradt 350 milliárd dollár felhasználásához.
Az Apple-részvény közel 2,3 százalékos értékvesztése mögött Steve Jobs vezérigazgató azon bejelentése állhat, miszerint gyógykezelése miatt fél évre távozik posztjáról. A Motorola 4000 ember elbocsátásával fejeli meg tavaly bejelentett 3000 fős leépítését, aminek jutalmaként 7 százalékkal erősödtek részvényei.
A börzék hangulatának jót tettek azok a hírek, amelyek szerint az új amerikai elnök keze alá dolgozó demokraták immáron 825 milliárd dollár értékű gazdaságösztönző pakkot csomagolnak, ebből 550 milliárd állami kiadás, 275 milliárd pedig adócsökkentés.
A kezdeti gyengülést után a nap végére a Dow Jones 0,15, a Nasdaq 1,49, az S&P-500 index pedig 0,13 százalékkal állt magasabban előző napi záróértékénél.
