Az USA az idén mintegy kétezer milliárd dollárnyi adósságkibocsátást tervez, valamiből ugyanis finanszíroznia kell a pénzügyi szektor megmentését és a gazdaság élénkítését célzó kormányzati intézkedéseket (az idén 1,3 százalékos GDP-csökkenésre van kilátás), miközben a Federal Reserve dollárhegyek piacra öntésével igyekszik felolvasztani a befagyott hitelpiacokat.
A tetemes mennyiségű állampapír eladása és egyidejűleg a dollárprés beindítása nem feltétlenül hat túl kedvezően közép vagy hosszabb távon - véli a négymilliárd dollárnyi állampapír-állományt kezelő Thornburg Investment Management vezetője.
A 10 és a 30 éves amerikai államkötvények hozama a múlt havi rekordalacsony szintről már elemelkedett. Szerda délelőtt a rövidebb benchmark 2,31 százalékon állt, szemben a december 18-ai 2,0352 százalékos mélyponttal, a hosszabbik pedig 3,03 százalék volt, ami bő fél százalékponttal múlta felül a múlt év végi minimumot. A hozamvárakozási index - amelynek 50 pont feletti értéke az emelkedő prognózisok többségét jelzi - januárban 55,93 ponton állt a decemberi 47,02 után.
A dollár hasonló indexe 50,22 pontról 45,53 pontra esett, a július óta legalacsonyabbnak számító érték azt jelzi, hogy a piac az amerikai deviza folytatódó gyengülésére számít. Szerda kora délután az euró 1,3176 dolláron állt, szemben az októberi 1,2330-as értékkel.
A felmérés azt mutatta, hogy a mexikói, a japán és a svájci frank felértékelődésére vonatkozó várakozások a legerősebbek: a peso indexe a múlt havi 61,96 pontról 64,73-ra emelkedett, a jen mutatója 67,16-ról 64,54-re süllyedt, a franké pedig 60,48-ról 62,67-re nőtt.
A dollár további gyengülésének oka a zéró alapkamat, a recesszió, illetve az, hogy az ország finanszírozási szükségletei épp akkor ugranak meg, amikor a hagyományosan az USA államkötvényeit célzó tőkeáramlás eltűnőben van - mondta Shaun Osborne, a TD Securities vezető stratégája. A szakember az év végére 1,55-ös euró/dollár keresztárfolyamot vár.
A megkérdezett 59 közgazdász prognózisainak átlaga szerint holnap az Európai Központi Bank 50 bázisponttal 2 százalékra mérsékelheti az alapkamatot, miközben a japán jegybank, amely december 19-e óta 0,1 százalékos alaprátával üzemel, más módon igyekszik majd enyhíteni a globális recesszió és a hitelszűke hatásain.
