Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Reuters legújabb konszenzusa egyértelműen kamatcsökkentést vár az MNB monetáris tanácsának hétfői ülésétől.
Májusban éves összevetésben 1,9 százalék lett az infláció az eurózónában, az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak - jelentette az Eurostat. Ezzel az éves ráta január óta először érte el az ECB által kívánatosnak tartott "2 százalékhoz közeli, de az alatti" mértéket; a május 31-én közzétett előzetes adat még kerek 2 százalék volt és az elemzők a véglegesnek is annyit vártak. A megelőző három hónapban rendre 2,1 százalék volt a mutató.
Az esetleges - legkorábban év vége felé várt - ECB-kamatcsökkentést befolyásolhatja, hogy a maginfláció viszont gyorsult: az élelmiszer-, alkohol-, dohámny- és energiaárak nélkül számolt áremelkedés 1,6 százalékos volt, szemben az áprilisi 1,4-gyel.
Az EU munkaképes lakosságának számbeli csökkenése miatt öt év múlva jelentős szakemberhiány alakulhat ki a térségben, és 2010-től akár 20 millió új munkavállalóra is szükség lehet. Az unió a gazdasági okok miatti bevándorlás jogi rendezésével próbálja orvosolni a gondokat.
Idén januárban a Bizottság bemutatta a gazdasági bevándorlás Zöld Könyvét (Green Paper), s a dokumentum vitája a héten indult el. A Zöld Könyv nem nyitja meg központilag az utat a gazdasági bevándorlók előtt, hanem bizonyos irányelveket fogalmaz meg. A bevándorlók befogadásának kérdésében továbbra is maguk a tagállamok döntenek.
A Svájci Nemzeti Bank nem nyúlt a kamatokhoz, így a frank LIBOR továbbra is 0,25 és 1,25 százalék között mozog, és a 0,75 százalékos középérték sem változott - az előrejelzéseknek megfelelően.
Az elemzők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek a helyzet hamarosan változhat (tavaly Svájcban már volt két 25 bázispontos kamatemelés.) Az elmúlt évben 1,7 százalék volt a gazdasági növekedés az országban, az idén a kormányzat 1,5 százalékra számít, miközben a legtöbb előrejelzés ennél is kisebb bővülést remél.
A hitelek jelentős részét előszeretettel adják svájci frankban a deviza stabilitása miatt. Magyarországon elsősorban az autóhitelezés és kisebb részben a lakáskölcsönök esetében terjedt el, az elmúlt évben végrehajtott kamatnövekedést a hazai adósok eddig alig éreztek meg.
A Shell bejelentette, hogy év végéig értékesíteni akarja a folyékony gázt forgalmazó romániai üzletágát, ezzel a vállalat teljesen kivonul Romániából - írja a Világgazdaság.
Miután a cég tavaly év végén eladta a Molnak a 59 kútból álló román töltőállomás-hálózatát, csak a Petrommal közösen tíz éve alapított Shell Gas Romaniában érdekelt, amelynek 55 százalékát birtokolja. A Shell Gas Romaniáért várhatóan harcba száll az OMV és a Mol is, de elképzelhető, hogy az iparág másik két szereplője is, a Butan Gas és az AGIP is ajánlatot tesz.
A személyi jövedelemadó csökkentésére készül a cseh kormány a jövő évre tervezett választások előtt - jelentette be a prágai pénzügyminisztérium. A parlament által még jóváhagyandó javaslat értelmében a ma 15 százalékos kulcsot 12 százalékra, a 20 százalékost 19 százalékra vinnék lejjebb, a 32 százalékos legfelső kulcs változatlan maradna. Az ellenzék vezető pártja 15 százalékos egykulcsos adót szorgalmaz. A kormány emellett 25 százalékról 50 százalékra kívánja növelni a vállalatok által az adóalapból levonható kiadások arányát.
A kieső bevételeket (jövőre 9,7 milliárd koronát - vagyis mintegy 390 millió dollárt - , 2007-ben 15,3 milliárdot) részben a gyorsuló gazdasági növekedés révén remélik pótolni, részben pedig azzal, hogy tavaly emelték a forgalmi adókat, illetve az áfát. A cigaretta forgalmi adóját idén júliusban és jövőre is növelik.
Jelentősen nőttek az év első négy hónapjában a fizetések, a KSH adatai alapján az átlagkereset alapján legjobban a költségvetési szférában lehet keresni.
A versenyszférában a bruttó nominális átlagkereset 6,5, a nettó átlagkereset 8 százalékkal emelkedett az elmúlt januártól-áprilisig bezárólag. A költségvetés területén - az ez évben egységesen januárban fizetett egyhavi külön juttatás miatt - a bruttó átlagkereset 22,7, a nettó átlagkereset 21,4 százalékkal növekedett négy hónapban. Ez utóbbi területen a jutalom és az egyhavi külön juttatás nélkül számított bruttó kereset növekedési üteme 7,1 százalék volt. A nemzetgazdaságban összességében a bruttó átlagkeresetek 11,9, a nettó átlagkeresetek 12,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Áprilisban a versenyszférában dolgozók bruttó keresete 6,4, a költségvetési szférában dolgozóké 6,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki értéket.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2005. január-áprilisban 157 500 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 141 200 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 196 900 forintot kerestek. A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 102 700 forint volt január-áprilisban (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 74 500 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 135 000 Ft), 12,3 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest, amiben szintén fontos szerep jutott a kifizetések átütemezésének. A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 165 100 forint volt, 11,8 százalékkal több az előző év azonos időszakinál.
