Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 2003-as 154,9 milliárd forintos díjbevétel után 2004-et 153,5 milliárdos díjbevétellel zárta az Allianz Hungária Biztosító.
Tatai Mihály vezérigazgató szerint az életbiztosítási területen a piaci átlagnál valamivel jobban tudott nőni a biztosító, ám a fő tevékenységi területükön, a nem-életbiztosítási ágban némi visszaesés volt tapasztalható. Ennek ok döntően az agrárbiztosítások támogatásának megvonása utáni visszaesés, az EU-csatlakozás után jelentősen csökkenő fronting biztosításokból származó bevételek, illetve a viszontbiztosítások tavalyi csökkenése után bekövetkezett ipari biztosítási díjcsökkentés volt.
Tatai elmondta: bár nagyon rossz előjelekkel futottak neki 2004-nek a gépjármű-biztosítások területén, év végére minden eddiginél több, 1,75 millió kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással és 43 000 casco-biztosítással rendelkeztek, míg a kötelező díjbevételük egymilliárd forinttal tudott nőni - igaz ez elmaradást jelent az előzetes tervekhez képest. 2004-re a 2003-as 13 milliárd forintos adózott eredményhez hasonló profitot könyvelhet el az Allianz, míg 2005-ben a piac 8-9 százalékos prognosztizált növekedését meghaladó 10 százalékos bővülést terveznek a díjbevétel területén; ez azt jelenti, hogy 21 milliárdos életági és 146 milliárdos nem-életági bevétellel kalkulálnak.
A norvég szakszervezetek egységes minimálbért követelnek a Kelet-Európából beáramló munkások számára, akik elárasztották a norvég építőipart. A norvég szakszervezeti szövetség beadványa szerint a norvég és külföldi építőipari munkások minimális órabérét egyaránt 125 korona (15 euró) körüli összegben kellene megállapítani. Ezzel szemben jelenleg az országban dolgozó lett és lengyel építőipari társaságok dolgozói alig 2,40 eurót keresnek. Bár Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, aláírta a schengeni egyezmény és csatlakozott az Európai Gazdasági Térséghez is, így kénytelen eltűrni a szabad munkaerő-áramlásról szóló kitételeket.
A szomszédos Svédországban hasonló gondok nyomán a szakszervezetek odáig fajultak, hogy három lett építkezést elzártak a külvilágtól, hogy így tiltakozzak a "dömpingbérek" ellen - írta az EUObserver.
Számos helyen, főként az önkormányzati szektorban és a helyhatóságokhoz tartozó közintézményekben csúszik a nulladik havi juttatás kifizetése – értesült a NAPI Gazdaság. A 13. havi bért felváltó juttatást elsősorban nem a fedezet hiányában nem utalták át a január közepi törvényi határidőre a munkáltatók. Sok helyütt arra hivatkoznak, hogy a kifizetések megkezdésével meg kell várni, hogy a helyi önkormányzati költségvetési rendeleteket elfogadják a képviselő-testületek. A 13. havi bért felváltó új szabályozás elsősorban a friss nyugdíjas közszolgákat érintette kedvezőtlenül – mondta lapunknak Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke. A nyugdíjazások ugyanis jórészt a naptári év végéhez kötődnek, így a 2004-ben elmaradt pluszjuttatástól ők valószínűleg végleg elestek. Az érintettek számáról nincs pontos felmérés, azt megbecsülni is csak az évi 1–1,5 százalékos természetes fogyást alapul véve lehetne, amelynek a nagyobb része nyugdíjazás – tette hozzá Szabó.
A Menedzserszövetség idén Csonka Tibornak, a Debreceni Hőszolgáltató Rt. vezérigazgatójának ítélte oda Az év menedzsere 2004 címet. Az őt kiválasztó zsűri véleménye szerint Csonka Tibor irányításával a Debreceni Hőszolgáltató Rt. (DH Rt.) Magyarország leghatékonyabban működő távhőszolgáltatójává vált, amelynek eredményei az európai összehasonlítás próbáját is kiállják. Csonka 1994-ben került az akkor válságközeli állapotban levő cég élére, s belülről kiválasztott új vezetőtársai segítségével néhány hónap alatt átszervezte a vállalatot, kidolgozta az utóbb sikeresnek bizonyult stratégiát. a cég ma már jelentős osztalékot is fizet tulajdonosainak.
