Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bankközi forintpiac - a várakozásoknak megfelelően - nem csinál semmit, az árfolyam nem változott a nyitáshoz képest.
Az eurót 244,30/50 forinton jegyezték nyitáskor a bankközin, s a kurzus azóta sem változott. a piac szereplői a jegybank monetáris tanácsának (MT) hétfői ülésére várnak, ahol a grémium minden bizonnyal csökkenti az irányadó kamatot. A kérdés csak az, hogy mekkorát vágnak a tagok, a piac ugyanis 100 bázispontot árazott, be a jegybank elnökének szerdai nyilatkozata azonban 50 bázispontnál többet nem enged sejttetni, az elemzői várakozások is inkább efelé hajlanak.
Kolba Miklós, az ING Bank kereskedője arra számít, hogy a forint az 50 bázispontos csökkentés nyomán erősödésnek indul, a kötvénypiac némiképp volatilissá válik, mivel nem a beárazott mértékben vágott a jegybank. A hétfői ülés után feltehetően újabb legalább 50 bázispontos csökkentési várakozások maradnak beárazva, az MNB minden bizonnyal decemberben további fél százalékponttal csökkenti a kamatszintet.
A Reuters által megkérdezett elemzők szerint hétfőn újra csökkenti kamatait a Magyar Nemzeti Bank. A 75-100 bázispontos változást beárazó piaci várakozások azonban túlzóak, a kamatmérséklés valószínű mértéke csak fél százalékpont - mutatta a Reuters novemberi felmérése. Az év vége előtt még egy ugyanekkora mérséklés várható. Ilyen ütem mellett várhatóan csak enyhén gyengül a forint, bár az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiányára vonatkozó várakozások tovább romlottak.
Az infláció csökkenése és a további mérséklődést segitő forinterősödés után az elemzők szerint a korábban vártnál gyorsabban lazíthat a kamatszijon a következő hónapokban az MNB. Az első csökkentésre már hétfőn sor kerülhet, a piacokon az utóbbi napokban elterjedt, 75-100 bázispontos vágást árazó várakozásokat azonban túlzónak gondolta az elemzők domináns többsége. Miközben a piac a kamatlazitás várható felgyorsulását fontolgatta a napokban, több elemző a forint jelentős gyengülését vetítette előre arra az esetre, ha a befektetők kockázati prémiumait megnyeső kamatvágás túl gyors lesz.
Az államháztartás hiánya a konszenzusok szerint idén is, jövőre is meghaladja a nemrég megemelt előirányzatokat. Erre az évre a GDP 5,5 százalékának megfelelő hiányt vár a piac, ami megegyezik az Európai Központi Bank legújabb előrejelzésével, de 0,1 százalékponttal felette van az egy hónappal ezelőtti konszenzusnak, és 0,2 százalékponttal magasabb az 5,0-5,3 százalékos előirányzat felső határánál, amit nemrégiben emelt meg a kormányzat 4,6-ről. A jövő évre 5,0 százalék hiányt vár a piac, 0,2 százalékponttal magasabbat, mint egy hónapja és 0,3 százalékponttal többet az előirányzottnál. A folyó fizetési mérleg hiány konszenzusa ugyanakkor 2004-re 30 millió, 2005-re 100 millió euróval romlott, 7,03 milliárd, illetve 6,8 milliárd euróra. Ennél jóval nagyobb mértékben emelkedtek a folyómérleg egyik fő komponensét jelentő külkereskedelmi mérleg hiányára vonatkozó előrejelzések: 2004-re 200, 2005-re pedig 500 millió euróval, 4,7, illetve 4,8 milliárd euróra.
A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület év végi konferenciáján a készülő kockázati tőke törvény kapcsán Salgó László elmondta, hogy leghamarabb a jövő év elején készülhet el a kormány előterjesztése, amihez kérték az egyesület segítségét.
A konferencián tájékoztattak az idei év első 10 hónapjára vonatkozó magyarországi kockázati tőke befektetésekről. A befektetett tőke mennyisége 96 millió euró volt, a tranzakciók szám 35. Ezek közül a 2,5 millió euró alatti tranzakciók tették ki az összes befektetett tőke 20 százalékát, és a tranzakciók számának a 80 százalékát. A 2,5-5 milliós szegmensbe való tőkebefektetés teljesen hiányzik. Szakemberek szerint ez arra utal, hogy továbbra is hiányoznak a kisebb mértékű tőkebefektetéseket preferáló regiionális alapok. Az év első 10 hónapjában 20 exit volt, ezek közt megjelentek a stratégiai befektetési értékesítésen túl a menedzsment kivásárlások illetve más pénzügyi társaságoknak való értékesítések is - ez a piac fejlődésére utal.
A Fitch Ratings az eddigi BB+ helyett BBB– kategóriába sorolta át, stabil kilátásokkal, a hosszú lejáratú orosz adósságokat, mind a helyi, mind a külföldi devizában jegyzetteket.
Ezzel a londoni hitelminősítő a második, ahol Oroszország a befektetési kategóriába került; a Moody' Investors Service már egy éve megadta ezt a fokozatot, az S&P-nél viszont még egy osztályzattal lejjebb vannak.
A Fitch a magas olajárakkal is segített erős orosz gazdasági teljesítménnyel indokolta döntését; az illetékes igazgató szerint Moszkva költségvetési helyzete olyan jó, hogy még nagyobb megrázkódtatások esetén is finanszírozni tudja adósságait. Edward Parker külön megdícsérte az orosz kormányt azért, amiért okosan gazdálkodik az olajbevételekkel.
A Fitch tegnap sorolta át Romániát befektetési kategóriába, egyszerre két fokozatot emelve számára.
Előzetes tárgyalásokat folytat egy fúzióról a belga Dexia pénzintézet és az olasz SanPaolo IMI - jelentette be közleményében a Dexia, miután a De Tijd belga lap mai száma már előrehaladott tárgyalásokról számolt be. A főleg az önkormányzatoknak való hitelezéssel foglalkozó Dexia tovább akar terjeszkedni Belgiumon kívül – ahol a piac 20 százalékát birtokolja – , s ehhez vél partnert találni a SanPaolóban. A Magyarországon az Inter-Európa Bank tulajdonosaként jelenlevő olasz bank – hazájában a harmadik legnagyobb – a milánói tőzsde által közzétett közleményében a két bank közti kapcsolatfelvételt a normális gyakorlat részének nevezte.
A Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint a Dexia számára nagy előnyt jelentene a Sanpaolo kiterjedt olaszországi fiókrendszere– a torinói bank maga is erős a helyhatóságok finanszírozásában –, a SanPaolo pedig jól járhatna a Dexia nemzetközi hálózatával.
Az Európa Tanács multilaterális fejlesztési bankja, a Council of Europe Development Bank (CEB) 100 millió euró főösszegű hosszú lejáratú hitelt nyújt az OTP Banknak. A hitelösszeg felét az OTP ma hívja le. A hitel változó kamatozású, futamideje 10 év. A hitelt az OTP kis- és középvállalkozások munkahelymegtartó és munkahelyteremtő beruházásainak finanszírozására fordítja.
A szociális programok finanszírozásával foglalkozó CEB 1998 óta van jelen Magyarországon, azóta több mint 500 millió euró hitelt nyújtott, főként árvízvédelmi és lakóhely-, illetve munkahelyteremtési célokra.
